124436. lajstromszámú szabadalom • Szabadonfutóagy-zár, főként kerékpáragyakhoz

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGTAB EIEÁLYÍ #Cflj| SZABADALMI BTBÓSÍ6 SZABADALMI LEÍRÁS 124436. SZÁM. XX/C. ObZTÁLY. — F. 8826. ALArSZÁM. Szabadonfutóagy-zár, főként kerékpáragyakhoz. Fichtel & Sachs AG., Schweinfurt (Németország-). A bejelentés napja 1939. évi szeptember hó 25. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 28. A találmány főleg kerékpáragyaikhoz szánt szabadonfutóagy-zár egy vagy több, a hajtó ós hajtott agyrészek közötti kivágásokban elrendezett tömhalákú kapcsolőtest> teil), amely kapcsoló helyzetében a két rész kivájásainak egy-egy szélső felületéhez támaszkodik és a két rész élllenkező> értelmű forgásánál a belső rész kivágásában helyezkedik el, amelynek élsizerű kiemelíke) désíseill ellátott fenéikéin eilbíllíen, amikor azt a két résznek egymással! ellentétes irányú elforgatásánál, a külső rész egyik előálló foga a kapcsoló helyzetbe vezeti vissza. Ilyenfajta záraknál ismeretes a kapcsolód i testnek tömbalakot adni, olyaln toldatokkal!, amelyeik a tömb végein, ill. egy kiegyensúlyozósarók gyanánt alkailmazotlt nyúlványon, mégpedig többnyire felső felületén központosán, fogszerűeh csúcsok-J ként, vagy a felfekvési oldalon orrokként vannak elrendezve. Az ilyetn kiképzés különlegesen alakított adallókos ós helyet igénylő kivágásokat kíván az agyrószeikben, ami megdrágítja az előállításit, másrészt 5 pedig a toldatok nagymérvű, a zár élettartamát lés biztonságát csökkentő eSlhasználódást szenvednek. Egyik hasonló ismeretes zárnál, amelynél a csak egyik végén csúccsal ellátott 0 kapösoliótömb az agyrészek görbületéhez alkalmazkodik és sizabadonfutó helyzetiben teljesen a belsőd lágyrész kivágásában fekszik, a kapcsolóhelyzetbe való lehető zajtalan leindMmozgás elérésére, a kape&oló-5 testinek egy vájatába hurokkal bekapcsolódó rugókengyel van elrendezve, mely feszültség alatt fekszik neki a külső agyrésznek és a kapcsolatot az; egyik forgási irányban isurHódásokozta menesztés folytán hozza leltre, egyébként azonban a külső 40 agyrészein horzsolióidik. Emellett a kapcsollóitesitet a külsői agyrész előugró fogai nem vezérük úgy, hogy ez az elrendezés ebből a szempontból más rendszerűnek tekintendő. A rugókengye! a külső agyrészen tö váló állandó koptatás folytán igen hamar elhasználódik, úgyhogy — eltekintve a rugóknál! ismerei'.es elfáradási jelenségektől — feszültségéből veszít és kellő súrlódás hiányában a helyes kapcsolódást kétségiessó 50 teszi. Koptatást csökkentő kenés nem jöhet szóba, mert az a szükséges súrlódást is megszüntetné. Egy másik ismeretes, taliálmánybelii rendszerű szabadonfutóagy^zárná'Il, a kapcsoló- 55 tömb a belső agyrész kivágásának fenekén körszellet -alakúan kidomborodó görbefelülldten gördül, amelynél a kivágás hossza jóval meghaladja a tömb hosszát, úgyhogy a tömb a kivágásban hosszirányban el- 60 mozdullhait^ másrészt a külső agyrész kivágásainak görbevonállú fogoldaüíai élnyúltan, ill. fokozatosan emelkedőén görbülinek és e kivágások hossza ugyancsak jóval nagyobb a kapcsolótömb hosszánál. Emellett 65 a kapcsőlóitömbnek két végén széthajtó, fogszerűen illerézsielt felületei vannak, úgyhogy a kapcsoló helyzetben mindig vonallérintkezéssiel támaszkodhat a két agyrész kivágásiainak végfelülieteihez. E kifcép- 70 zés folytán a tömb a külső aigyrész kiugró fogai által való' vezérlésnél csak aránylag kicsi ós lassú kilengést végez, s így a tömb. nek mindenkori helyzete szerint, melyet a belső agyrész kivágásában elfoglal, köny. 75-nyen előfordulhat, hogy a tömb kilengő