124416. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás fényelektromos cellával

Megjelent 1940. évi szeptember hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRrtslG SZABADALMI LEIRAS 124416. SZÁM, Vir/d. OSZTÁLY. — L. 7134. ALAPSZÁM. Kapcsolás fényelektromos cellával. Radioaktieng-esellschaft D. S. Loewe cég", Berlin-Stegrlitz. A bejelentés napja 1936. évi július hó 10. Németországi elsőbbsége 1935. évi július hó 11. A találmány kapcsolási elrendezés fény­elektromos katódájú kisütőcsővel (fény­elektromos cellával), melynél a katódból kibocsátott elektronáram magában-a cső-5 ben szekunder elektronok útján erősítést kap. A fényelektromos cellában két vagy több szekunderelektronok leadására al­kalmas oly elektróda van, melyek rács-10 formájú "kialakításúak. A szekunder­elektronokat leadó elektródáknak ez a kialakítása különösen kedvező erősítési viszonyokat tesz lehetővé. További jelen­tékeny előnyt mutat fel a nevezett talál-15 mány azáltal, hogy a rácsalak megóv áttolj hogy a beeső fényáram jelentékeny részét a szekunderkatódok elnyeljék. A találmány szerinti kapcsoláshoz való fényelektromos cella egy szokásos módon 20 gömb-, vagy hengeralakú, lehetőleg jól légtelenített edényből áll, melyben a primerkatód előtt több, szétváíasztottan kivitelezett rács van. A rajzon példaképen egy találmányszerinti fényelektromos 25 cella van feltüntetve, melynél a primer­elektronok fény-elektrömosan váltatnak ki. Az ábrán a primerkatódot Pk-val jelöltük és mint magán a cső falán alkal­mazott fényérzékeny borítást tüntettük 30 fel. Természetesen egy külön bevezetett felületszerű katód is használható. Az ábrán példaképen három rácsalakú Skj, Sk2 és A elektróda van felrajzolva. Ezek közül a két Skx és Sk 2 rács oly 35 borítást hord, mely viszonylagosan köny­nyen ad le szekunder elektronokat, pl. egy alkáli- vagy földalkálifém vékony rétege, míg az A rács nincsen ily borítással ellátva. A rácsokra különböző nagy fe­szültségeket kapcsolunk, például az Skj 40 elektródnak 200 volt feszültséget, az Sk2 elektródnak 400 volt feszültséget, az A elektródnak 450 volt feszültséget adha­tunk, míg a Pk katód nulla feszültségű. A feszültségeket a B telepből vesszük. 45 A katódból kibocsátott elektrónokat (az ahräh feltüntetett kiviteli példán fénybesugárzás következtében) az Skj rácson levő potenciál gyorsítja. Äz Skj elekíródra való rápergesnél szekunder 50 elektronokat váltanak ki, melveket az SK2 katód, felszív. Az SKj és SK 2 elek­tródák között fekvő mező az Skj elek­tródából kiváltott szekunderelektronokat oly erősen gyorsítja, hogy azok az SK2 55 elektródán még egyszer szekunder elek­trónokat váltanak ki, melyeket a rács­alakú A anód vesz fel. Minthogy a poten­ciálokat úgy lehet választani, hogy primer elektron minden nekiütődésénél szekunder 60 elektronok nagyobb száma szabadul fel, ezért minden esetben bizonyos erősítést kapunk. A szekunderemissziókatódok le írt rendszere tehát erősítőfokozatok kasz­kádkapcsolását alkotja. Természetesen az 65 is lehetséges, hogy a leírt kétfokozatú erősítés helyett, alkalmas feszültségű szekunderemisszókatódok elrendezésével magasabb fokozatú erősítést érjünk el. Az anódon át lefolyó elektronáram az 70 ábrabeli RA anódellenálláson feszültség­esést létesít, melyet, ha szükséges, tovább erősítünk ismert módon és a fogyasztó­hoz vezetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom