124403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz méregmentesítésére
4 124403. fűtőértékének felső határa 4100 Kcal/NMs és — a levegő = l-re vonatkoztatott •— ' sűrűsége 0.44, 250 C°-ra hevítünk fel, finoman tisztítjuk és azutáii a következő ösz-5 szetételű katalizátoron át vezetjük: 33 súlyszázalék vas 8 » vörösréz 2 » káliumkarbonát 6 » mangánoxid 10 51 » kovaföld Ezt a katalizátort a következő módon állítjuk elő: Kristályos vasnitrátot réznitráttal, káliumnitráttal és mangánnitráttal összeolvasztunk és ezután tésztaszerű hallo mazállapotig kovaföldet keverünk be. A tésztaszerű anyagot elővigyázatosan megszárítjuk, szemcsézzük és ezután 450 C°-on erős légáramban elbontjuk, míg az anyag nitrogéntartalma 3% alá nem csökkent. 20 Ezután a katalizátort 250—300 O-on hidrogénnel redukáljuk és a kontaktkemencébe visszük. A fentemlített katalizátorral dolgozunk az első két fokozatban. A gáz a második fokozatot a következő 25 összetétellel hagyja el: C02 =13,5% Cn H m = 0,9% CO v= 2,0% H3 =52,0» -o 30 CH4 =28,5% N2 = 2,9% A cseppfolyós anyagok leválasztása után, beleértve a benzint és esetleg a gazolt is, a gázt a harmadik fokozatba ve-35 zetjük, mely a találmány értelmében a következő összetételű nikkelkatalizátort tartalmazza: nikkel 38% Th03 6o/ 0 40 u maradék kovaföld és e katalizátor hatására a gáz a következőiképen alakul áit: kul át: - -CO, =14,0<V CD H m = 0,9o/ 0 CO = 0,8o/ 0 H2 =50,5o/ 0 ' CET, = 30.8% tö N, 3,Oo/o Ebből a gázból az iners gázok egy ré-60 szét, és pedig legcélszerűbben a szénsavat, eltávolíthatjuk, ímelyiet vagy nyomás alatti vízmlosással vagy ismert módon káliumkarbonátoldattal vonunk ki. E gáz fííiőértekének felső határa normál köbméterenként 4600 Kcal és sűrű- 55 sége — a levegő sűrűsége = l-re vonatkoztatva — 0,46. A hidrogéntartalom e reakció folyamán lényegesen nem változott meg, úgyhogy a gáznak az égési tulajdonságai gyakorlatilag nem befolyá- 60 soiódtak.' A gáz minősége tehát megfelel á szabványos gáznak. A fűtőérték növelését előnynek tekinthetjük. Lehetséges azonban, hogy a kimenő gáz összetételének a beállításával ugyanazt a fűtőérté- 65 ket kapjuk, mint aminő a méregmentesítés előtt használt városi gázé volt. 1A gázátalakítás a fenti példának megfelelően kereken 30% kontrakcióval van egybekötve. Folyékony szétnhidroigének és 70 oxigéntartalmú szerves vegyületek az eljárás folyamán a kiindulási anyag normálköbméterére számítva 65 g^nyi, illetve végső gázra számítva 90 g-nyi mennyiségben keletkeznek. Ezeket az anyagokat 75 közvetlenül vagy egyszerű tisztítással hajtóanyagokként használhatjuk. A magasan Iforró részt nyomás alatti desztillálással ugyancsak hajtóbenzinné és haj tóolajjá alakíthatjuk át. 80 Az eljárás gazdaságosságát az biztosítja, hogy a folyékony szénhidrogének bőegységekre vonatkoztatott ára tízszer akkora, mint a gázalakú kiindulási anyagoké. A kinyert szénhidrogéneknek az 85 értéke nemcsak a gázmientesítési költségeket viseli, hanem még járulékos hasznot is hajt. Ezzel szemben az eddig ismeretes eljárásoknál a gáz méregmentesítése lényeges költségekkel volt ^egybe- 90 kötve. Az átalakításnál bekövetkező kontrakciókat a gázgyártásnál a vízgáz növelt adagolásával, illetve kofcszkemeneékuél fokozott gőzöléssel egyenlíthetjük ki. A kiindulási gáz fűtőértékének ezáltal 95 bekövetkező csökkenése nem) hátrányos, mert a méregmentesítési eljárás során a fűtőértéket növelhetjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás méregmentesitett városi gáz elő- 10O állítására szénmonoxidot és hidrogént tartalmazó gázokból, a szénmonoxid katalitos redukálásávlal, meffyre jel-» lemző, hgy a gázt 150 és 400 C° közötti hőmérsékleteken, célszerűen nyomás IQ5 alatt, folyékony szénhidrogének és/vagy oxigéntartalmú szerves vegyületek képzésére alkalmas olyan
