124376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bauxit és egyéb vasoxidtartalmú anyagok brikettezésére

Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^MJJK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124316. SZÁM. Xll/b. OSZTÁLY. — B. 14202. ALAPSZÁM. Eljárás bauxit és egyéb vasoxidtartalmú anyagok brikettezésére. JDr. Bognár Aurél oki. vegyészmérnök és Wagner Emánuel Manó oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 10. Ha bauxitot, vastartalmú érceket, vagy pörköket stb. kohósitási célokra kívánunk felhasználni, akkor a porszerű és apró szemcséjű részek felhasználása nehéz-5 f.egekkel jár. A kohósítás megkönnyítésé­nek egyik módja ezeknek az anyagoknak a brikettezése. Ismeretes, hogy egyes ércekhez briket­tezés céljából meszet, vagy hidraulikus 10 kötőanyagokat alkalmaznak. Ezek az anyagok azonban az érc vastartalmát mindig csökkentik és legtöbbször a salak­képződés szempontjából is káros alkotó­részek kerülnek általuk az érc mellé. 15 Az általunk kidolgozott új eljárás ezzel ellentétben kötőanyagokként olyan anya­gokat használ, amelyek a kohósítás folya­mán nemcsak mint előnyös salakképzők szerepelnek, hanem az érc vastartalmá-20 ban kismértékű dúsulást is idézhetnek elő. Ezek a kötőanyagok a lúgos bauxit feltárás maradéka, az úgynevezett „vö­rösiszap" és az alkáli földfémek vala­melyik vegyülete, melyeket együtt alkal-25 mázva, olyan vegyületek képződnek, amelyek az így elkészített brikettnek még magasabb hőmérsékleten is nagy szilárdságot kölcsönöznek. Az említett anyagokkal jóminőségű brikett előállí-30 fásához nem okvetlenül szükséges a nagy nyomással való sajtolás. Az érc minő­ségétől függően legtöbbször elégséges a formálás, döngölés, vagy kisebb mértékű sajtolás. 35 Példa: Jóminőségű brikett állítható elő például sajtolás által, hogy 30%-nyi CaO-tartalmú mészpépet összekeverünk bauxitporral és vtrcsiszappal úgy, hogy légszáraz anyagra vonatkoztatva a keve­rék CaO, valamint vörösiszaptartalma 40 5—5% legyen. Ha a bauxitpor nagyon száraz, akkor a sajtoláshoz szükséges nedvességet a keveréskor pótoljuk. Az így készített brikettnek az az előnye hogy rövid ideig levegőn való állás után 45 már megköt és szárítható, illetve izzítható. Az izzítás alatt nem repedezik és nem porlad szét. Példa 2.: Piritpörkhöz annyi 25% CaO-tartalmú mészpépet adunk, hogy 50 az eredeti anyagra számítva 8—10%­CaO-tartalmú keveréket kapjunk. A pörk­höz előzőleg finoman elosztva 10% vörös­iszapot kevertünk. Az így kapott keveré­ket formába döngöljük. Äz érc minősége 55 szerint esetleg még kevés víz hozzáadása szükséges lehet. Példa 3.: Limonitport 10% vörösiszap­pal száraz állapotban jól összekeverünk és annyi 25%-os mészpépet adunk hozzá, 60 hogy a keverék CaO-tartalmú 8% legyen. Ezután formáljuk, 12 óráig levegőn szá­rítjuk. Alkalmazhatunk a vörösiszap melletí mésznél vízben jobban, vagy rosszabbu 65 oldható földalkáli vegyületeket. Legelő­nyösebb az eljárás akkor, ha a brikette­zendő érc, vagy adalék eredetileg, vagy valamilyen kezelés után már maga tar­talmaz ilyen kötést elősegítő alkáliföle 70> vegyületet. Ez azt jelenti, hogy a kötést alkáliföld vegyülettel szennyezett érccel, illetve adalékkal és vörösiszappal közvet­lenül valósítjuk meg. Ebben az esetben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom