124375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza hidrolizálására

4 124375. egyes részecskékről! el kéül távolítanunk, hogy így a cukrot szabaddá és egyúttal a lignin, elválasztását is lehetővé tegyük. A találmány szerint ez emulzióknak és 5 szuszpemzióknák ezt a szétbontását, valia­mint ,a hidrolízis által képződött cukornak ezzel kapcsolatos elválasztását úgy végez­zük, hogy a szétbontandó keveréket mosó­szerek pl!. Adz behatásának tesszük ki. E 10 mosószereik hidegen vagy melegen használ­hatók és lehetinek például savas folyadé­kok is. Az alkalmazott mosószer ezeket a szusz­penziókat szétválasztja s ezért olyan ter-15 mészetűnek kell lennie, hogy úgy a cuk­•lot, mint a hidrolízis céljaira használt sa­vat feloldja. A mosószer mennyisége és hőfoka attól függ, hogy milyen természetű a szétvá-20 llasztandó' szuszpenzió és hogy miképpen óhajtjuk a szétválasztásnál kapott oldato­kat tovább feldolgozni. Ha például vizet használunk mosószer­ként, a felhasználandó mennyiség megsza­an basánál! ügyelni kelíl arra, hogy a hidro­lízissel kapott cukrot szárazon, vagy mik­roorganizmusok számára tápoMatként szán­dékozunk kitermelni. Amennyiben felada­tunk szilárd cukor előállítása, csak cse-30 kély vízmennyiségeiket alkalmazunk, ha azonban tápoldatot akarunk előállítani, a vízmennyiség termeszeiében jóval nagyobb lehel. Ezektől a különböző mennyiségekttőH függ egyszersmind a felhasznált mosószer, 35 például .a víz hőfoka is. 40° C-nál magasabb hőmérsékletnél ugyanis a jelien lévő sav a cukrot megtá-; mad ja. Ha tehát a mosószer mennyisége csekély, akkor hőmérsékletének e határ 40 alatt kell maradnia. Ha azonban nagyobb mennyiségű mosószerrel dolgozunk, nem kell magasabb hőmérsékletektől sem tar­tanunk, mert az erős higításnál bomlás már nem állhat be. 45 A szuszpenziónak megtelelő mértékű el­bontása már azért is szükséges, mert sav jelenléte főleg akkor fontos, ha szilárd cukrot óhajtunk előállítani. Ha ugyanis a cukrot magasabb hőmérsékletnél, sav je-50 lenlétében szárítjuk, bizonyos fokú ka­ramélképzödés elkerülhetetlen. A kapott termék ez esetben részben elbomlott és fekete színű. A sav teljes kiküszöbölésére az elkülöní-55 tés előtt azonban szükség nincs, ha a cukor bomlási hőmérséklete alatti hőmérsékleten, szárítunk. Ez például az esetben áll fenn, ha az oldatokat nagy sebességű forró lég­áramlat alkalmazásával párologtatjuk be, amint ez többek között a Krause-féle és 60 éhhez hasonló szárítóban történik. A gyors bepárolás ilyen készülékekben a hőmérsék­letet jelentékeny mértékben leszállítja, miér is ez mélyen az említett bomlási hő­mérséklet alatt marad. ' 65 A mosószernek a szétválasztandó emulzi­ókhoz és szuszpenziókhoz való hozzáadása e találmány szerint pl. oly módon is foga­natosítható, hogy a mosószert és a szét­választandó keveréket ellenáramban veze- 70 tik egymáson át. E két áramlás iránya a keverék, illetve a mosószer fajsúlyától függ. Az ezen folyamatnál bekövetkező szétbon­tásnál, a részecskék burkolatát: a lebegtető közeg állal alkotott réteget eltávolítjuk és 75 a cukrot feloldjuk. A szétbontás é folya­matnál! a fajsúlyok különféleségén alap­szik. A szétválasztási még úgy is tökéletesebbé tehetjük, hogy a szétbontott keveréket szá- 80 rífókészüliéken pl. finomszövésű szitán és/ vagy egy szűrővásznon, illetve szívószűrőn bocsátjuk át. Ilyenkor esetleg nagyobb mennyiségű mosószerrel utánmosást vég­zünk. A hidrolizált oellulózatarlálmúanyaj- 85 gok maradékait e művelielck visszatartják. Szila helyett esetleg centrifugát alkalmaz^ hatunk, amelyen a szétbontandó keverék áthalad és, amelyben a hidrolizált cellulóza­tartalmú anyag maradékai, a lebegő ré- go széktől teljesen .megszabadított cukoroldat­tó! ismert módon, elkülönülnek. A cukorolldal pH-értékét a lehető leg­előnyösebb elerjesztés céljából, egyidejű higítás mellett, 3—6-ra állítjuk be, és pe- 95 dig ammoniagáz vagy oldat hozzáadásával. Az ammonnia hozzáadása, folytán a sav­tartalóm letompul és a megfé'elő halogén­ammoniumvegyüllet képződik. Ez például szalmiák, ha a feltáráshoz sósavat, illetve 100 ammoniumfluorid, ha fluorhidrogént hasz­náltunk. A halogén ammoniumvegyület a mikroorganizmusok fejlődésiéhez szükséges szervetlen nitrogénforrást adja. Mikroorganizmusként a megnevezett oil- 105 dalok értékesítésére első sorban úgyneve­zett vad élesztők, torulafajlák, jöhetnek fi­gyelembe, melyek, 3—6-ig terjedő pH-ér­tékék mellett, optimális teljessítményéket érnek el ezen oldatokban. Sikerült továbbá 110 butiillalkoholos erjesztő mikroorganizmusok­ká!! is kitűnő eredményeket elérni. Ehhez hasonló' anerob baktériumok szolgáltatják például az acetont is. Végül még aspergil­laceákot is használhatunk, amelyek pél- 115 dául citromsavat adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom