124361. lajstromszámú szabadalom • Villamos nagynyomású gőzkisütőlámpa
Meg-jelent 1940. évi augusztus hó 16-án. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRrtSÄß SZABADALMI LEIRAS 124361. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. — P. 9401. ALAPSZÁM. Villamos nagynyomású gözkisütőlámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven-ben (Németalföld) Pótszabadalom a 114133. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1938. évi június hó 20. Németországi elsőbbsége 1937. évi június hó 21. 114.133. lajstromszámú törzsszabadalmunk higanyt és kadmiumot tartalmazó villamos kisütőcsövet véd, melynél a higany és kadmium oly kicsiny, hogy gő-5 zeik üzemben telítetlenek, a kadmium mennyisége pedig a higany mennyiségének 4—15, még előnyösebben 7—10 súlyszázaléka. E kisütőcső emittált fénye oly színű és összetételű, hogy az e fénnyel 10 megvilágított tárgyakat kielégítő módon rendes színeikben látjuk. A találmány azon alapul, hogy azt találtuk, hogy a kadmiumot sikeresen lehet cinkkel helyettesíteni, még pedig oly 15 arányban, hogy 1 súlyrósz cinket veszünk 2 súlyrész kadmium helyett. A kadmium-és cinkmennyiségeket tehát akként választjuk, hogy a kadmium súlyának és a cink kétszeres súlyának összege a hi-20 ganymennyiség 4—15, kiváltképen 7—10 súlyszázaléka. így pl. 8 súlyszázalék kadmium helyett a higanyhoz 4 súlyszázalék kadmiumot és 2 súlyszázalék cinket adhatunk. A kadmium színképe erős vona-25 lat mutat a zöldben. A cink színképének megfelelő vonala a kékben fekszik, ami a kisütőcsővel emittált fény színének javulását eredményezi. A rajzon a találmány foganatosítási 30 példájának vázlata látható. Az ábrázolt 1 cső kiváltképen előnyösen egyenes alakií és mindegyik végén egyegy 2 izzóelektródát tartalmjaz, mely elektródák váltóáramú üzem, esetén fel-35 vallva katódaként és anódaként működnek és melyeket elektronokat erősen emittáló anyag, pl. földalkalioxidréteg, borít. Az izzóelektródáfcat külön hevítőáramokkal fűthetjük, azonban az izzóelektródákat az, emisszióhoz szükséges 40 hőmérsékletre a kisülés révén is hozhatjuk és a kisülés révén tarthatjuk e hőmérsékleten. A cső nemesgázon kívül higanyt, kadmiumot és cinket tartalmaz; a kadmjium mennyisége a higany meny- 45 nyiségének 4, a cink mennyisége pedig a higany mennyiségének 2 súlyszázaléka. A fémek abszolút mennyiségei oly! kicsinyek, hogy rendes üzemnél ,a fémek teljesen előgőzölögnek ós1 gőzeik Itelítetle- 50 nek. Egy konkrét esetben, .a cső belső átmérője 16 mim, az elektródák közötti távolság 100 mm, a cső vége ós mindegyik izzóelektróda közötti távolság 12 mm!, az 55 argonból való nemesgáz nyomása szobahőmérsékleten 5 mm volt és a csőben 25 mg higanyt, 1 mg kadmiumot ós 0,5 mg cinket helyeztünk el. Előtétimpedanciaként fojtócsóvét használtunk. A csövet a 60 fojtócsévével 220 Volt feszültségű és 50 periódusií váltóáramú forráshoz csatlakoztattuk. A fojtócsévét akként állítót tuk be, hogy az áramíerősség a kisülés normális végállapotban 5 Amp. volt, 65 mimellett a cső elektródái közötti feszültség 120 Voltot tett ki. A cső úgynevezett nagynyomású gőzkisülést mutatott, ami egyebek között abban nyilvánult, hogy a kisülés kontrahált, vagyis a 70
