124357. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés önműködő beállómozgású választókhoz

Jli'ítjulent 1D40. évi augusztus Jio 16 án. MAGYAR KIRÁLY! <JEBE« SZABADALMI WRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 124357. SZÁM Vll/g. OSZTÁLY. — M. 11380. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés önműködő beállómozgású választókhoz. Mix <& Genest Aktiengesellschaft gyári cég-, Berliii-Scnönelberg. A bejelentés napja 1939. évi június hó 28. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 18. A találmány olyan önműködő választó vizsgálóáramkörének kapcsolására vonat­kozik, melynek kapcsolókar jai nem a mű­ködtető mágnes gerjedésekor, hanem 5 annak eleresztésekor kapcsolódnak tovább. Ha ilyen választó vizsgálóáramkörót a szokásos módon képezzük ki, akkor az a teljes idő számít vizsgálati időnek, amed­dig a kapcsolókarok az illető érintkező-10 lemezen vannak. A vizsgáló jelfogó tehát, ha valamely foglalt vezeték hirtelen', sza­baddá válik, abban az időben is meghúz­hat, ímidőn a működtető mágnes már is­mét áram alá került és meghúz. Fennáll 15 tehát annak a lehetősége, hogy a kap­csolókarkészlet a vizsgáló jelfogó meghú­zásakor tovább kapcsolódik s így kettős összeköttetés létesül. Mivel a vizsgáló jel­fogó egy érintkezője a továbbkapcsoló 20 Áramkört megszakítja, fennáll az a lehe­tőség is, hogy ez a megszakítás a horgony teljes behúzása előtt megtörténik, úgy­hogy a lépés nem fejeződik be. A találmány célja ez ismert kapcsolási 25 elrendezés hátrányainak kiküszöbölése a vizsgáló áramkör befolyásolásával. Ezt azzal érjük el, hogy a működtető mágnes horgonyával függőségben álló kapcsoló­eszköz van, mely a működtető* mágnes 30 gerjesztett állapotában a választó vizs­gáló-áramkörét megszakítja. A mellékelt rajz a találmány egy kivi­teli alakját tünteti fel. A találmányt ez a példa nem koirlátozza. 35 Amint a váasztó igénybe vétetik, záró­dik a (D) működtető mágnes áramköre, a fel nem tüntetett indító érintkezőkön, (P) vizsgáló jelfogó (p2) érintkezőjén ós az önmegszakító ((dl) érintkezőn át. A vá­lasztó kaposolkarjai a szokott módon 40 éintkezőlemezről-érintkezőlemezre kap -csalódnak. A rajz csak a vizsgáló jelfogó kapcsolókarját tünteti fel. Mihelyt a kapcsolókar valamely szabad vezetékre talál, a (P) vizsgáló jelfogó —• melynek í5 érintkezőkön át, pl. a fogadó jelfogóén fát földje van — meghúzhat és ismert mó­don, (II) nagyellenállású tekercsének •rö­vidrezárásával (pl-en át) a vezetéket to­vábbi találatok ellen zárhatja. (p2) érint- 50 kező egyidejűleg megszakítja a (D) mű­ködtető mágnes áramkörét. A találmány szerint a (P) jelfogó áram­körét még a (D) működtető mágnes hor­gonyának (d2) érintkezője is befolyásolja. 55 A vizsgáló áramkör tehát megszakad, amint a működtető mágnes újólag áramot kap, ha pl. a vezeték, melyen a kapcsoló­kar áll: „foglalt". így a (P) jelfogó nem tud vizsgálni, amint a működtető mágnes 60 meghúzta horgonyát, A (d2) pótérintkezőt célszerűen úgy kell beállítani, hogy a működtető mágnes meghúzásakor nagyon korán nyisson. így csak akkor zár ismét, ha a horgony majd- 65 nem egészen leesett s így a kapcsolóka­rok a következő órintkezőlemezre léptek. A vizsgálati idő jelen esetben arra az időre korlátozódik, míg a kapcsolókarok az érintkezőlemezeken mozdulatlanul áll- 70 nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom