124342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek, különsen vasércek redukálására

Megjelent 1940. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ÄHHIÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124342. SZÁM. Xll/d. OSZTÁLY. — IS. 5440. ALAPSZÁM. Eljárás ércek, különösen vasércek redukálására. Det Norske Aktieselskab for Elektrokemisk Industri cég, Oslo (Norvégia). A bejelentés napja 1939. évi július hó 11. Már ajánlottak ércek, különösen vasércek redukálására olyan eljárást, amelynél a redukálást az érccel szemtan áramló 5 szénoxidos gázzal!, mint redukálószerrelí

végezték. A gázáramot, mielőtt az egész érctömegen áthaladna, úgy osztják meg, hogy annak egy részét a redukáló kemencéből kivezetik és. ú. n. karburátor ban szénnel 10 szénoxiddá redukálva regenerálják, majd mint redukáló gázt, ismét a kemencéibe' vezetik, míg a gáz maradék része az érctömegen továbbb halad át és ezt tovább redukálja a redukálásra kedvező hőimér-15 séklelen, melyet

az említett maradékban a redukálás után még meglevő éghető alkatrészek elégetésével érnek el (lásd a 31.774. sz. norvég szabadalmi leírást). Ennek az ismert eljárásnak gyakorlati 20 megvalósítása kapcsán többbrendíeli nehézség mutatkozott, melyek az eljárás aslkalmazhatóságát korlátozták. Ha az érc redukálásával kapott vasiszapot eCiaktroacél-kemencéiben vagy Martiin-kemencében 25 akarjuk megömleszíleni. akkor alhban lehetőleg sok vasnak kell lenni, hogy az ömllesztéskör a salak mennyisége ne legyen túlnagy. Ezért gazdasági okokból csak gazdag érceket, vagy pedig olyan érceket le-30 bet használni, amelyekel a redukálás után könnyen lehet mágneses úton dúsítani. Az ércet továbbá lehetőleg messzemer nően keli redukálni, hogy minél tisztább vasiszapot kapjunk. Ez azonban aránylag 35 hosszú redukálási időt és olyan magas hőifokot kíván, hogy az üzemben nehézségek léphetnek fel. Ezenkívül' az alkálin ázott redukáló gáznak csak lehetőleg kevés szénsavat szabad tartalmaznia, ami a karburátor 40 szerkezetével és üzemével szemben súlyos követelmény. Hogy az előállított vasiszapban csak kevés kén legyen, a karburátorban felhasznált tüzelőanyagnak kénmentesnek kell tennie, vagy pedig a karibu- í5 rátör és a redukáló kemence közé mészszűrőt keli iktatni; ezek a megoldások a berendezést bonyolulttá teszik és. a hőveszteségeket fokozzák. Ha darabos érceit aknakemencében redu- &0 kálunk, akkor a redukálás előtt rendszerint bizonyos mennyiségű ércport lie kell szitálni iés zsugorításnak! vagy egyéb kezelésnek alávetni, hogy azt darabossá tegyük; ez azonban a vasiszap előállítási költségét 55 növelli. Mindezeket ,a nehézségeket a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy az ércet szénoxidos gázzal! először csak részlegesem redukáljuk (előredukálás), majd pedig azt 60 széntartalmú, szilárd redukálöszerrel külön kemencében készre redukáljuk és megömlesztjük; ,az, utolsó redukálásnál kapott gázt vagy ennek egy részét, célszerűen az előredukáló kemencéből vett gázzal 65 együtt, egy vagy több karburátoron ve- " zetjük át, hogy azt az érc előredukálásánál felhasználhassuk. A készre-redukáláshoz beadagolt szilárd reldukáuószer mennyiségének kellő megsiza- 70 hasával az ömlesztéskor akár öntöttvasait, akár. acélt kaphatunk. Különösein szegény érceknél lesz célszerű az örriIesztésko;r öntöttvasat gyártani, mert ekkor a salakot alacsony hőfokon lehet leválasztani és a 75 vasat a salakból tökéletesebben lehet ki-