124300. lajstromszámú szabadalom • Szabadlöketű dugattyús kompresszor, különösen szabalöketű dugattyús hajtógázfejlesztő, legalább egy kettősműködésű kompresszorfokozattal és ily gépek üzemi eljárása

124300. 3 SO és 60 számokkal j elöltük meg. E görbék a (Tj) és (T2) munkák összegét adják meg, az (1) hengerben uralkodó, különböző 30, 40, 50 és 60 atm. végnyomás mellet, 5 a motorhenger tápláló nyomásának függ­vényében. A 2. ábra még három A, B, C görbét is szemléltet, melyek a T3 , T 3 +T 4 és T3 +T 4 +T 5 munkákat szemléltetik. Hogy a gép az 1 és 4 atm. között fekvő 10 táplálónyomásnál kielégítően működjék, arról kell gondoskodni, hogy a T3+T4+T5 munkák összegét ábrázoló (C) görbe állandóan a Ti+T2 görbesereg ama gör­béje, pl. a 30 görbe fölött maradjon, mely 15 alatt a kompressziónyomás a motor­hengerben a tüzelőanyag meggyújtására többé nem volna elegendő. Tudvalevőleg a gép hatásfoka akkor a legjobb, ha a motorhengerben fellépő kompresszió-vég-20 nyomás aránylag szűk körzetben marad. Célszerűen arról gondoskodunk, hogy a kompresszió-végnyomás a hengernek leg­gyakrabban előforduló tápláló nyomásai­nál — ilyenek pl. a 2—4 atm. között fekvő 25 táplálónyomások — az említett szűkebb nyomási körzetben maradjon. Ha pl. a hatásfok szempontjából legkedvezőbb kompresszió-végnyomás a motorhenger­ben 40 atm., akkor arról gondoskodunk, 30 hogy a (C) görbe a 2—4 atm. tápláló­nyomások között, a Tj+T2 görbesereg 40 görbéjétől csak csekély ordináta­távolságnyira legyen. E hatás elérésére a (11) energiatároló 35 volumetrikus és manometrikus jellem­zőit, valamint az S2 , S 3 és S 4 kereszt­metszeteket, melyeknek nagysága a (3) rudak és (11') dugattyúk keresztmet­szetétől függ, megfelelően kell meghatá­*0 rozni. Az említett értékek meghatározása célszerűen úgy történik, hogy egyrészt a T3 +T 4 +T s és másrészt Tj+T 2 összegek értéke, a leggyakrabban előforduló táp­lálónyomásnál, pl. 3 atm.-nál, olyan, 45 mely a motorhengerben fellépő, a legjobb hatásfokhoz tartozó kompresszió-vég­nyomásnak felel meg. Annál a gépnél, melynek működési módja a 2. ábra szerinti diagramnak felel S0 meg, a motorhengerben fellépő kompresz­szió-végnyomás 3 atm. táplálónyomásnál pl. 39 atm. Ez a kompresszió-végnyomás 2—4 atm. táplálónyomások között 57 atm. (2 atm. táplálónyomásnál) és 38 atm. 55 (4 atm. táplálónyomásnál) között inga­dozik. A motorhenger kompresszió-vég­nyomása, tehát a 3—4 atm.-ás, a leg­gyakrabban előforduló táplálónyomásnál majdnem változatlan marad. A 2. ábra szerinti diagramból kitűnik 60 továbbá, hogy a kompresszió-végnyomás 2 atm. alatt, pl. az 1—2 atm. nyomás­körzetben fekvő tápláló nyomásoknál igen nagy értékeket ér el, melyek maguk után vonják a gép tönkretételének ve- 65 szélyét. E nagy értékek leginkább főleg indításnál és a normális táplálónyomás eléréséig tartó átmeneti időszakban fog­nak fellépni. E veszélyt meg kell előzni és arról kell 70 gondoskodni, hogy az (1) henger alacsony táplálási nyomásainál a motorhengerben használható kompresszió-nyomások lép­jenek fel. E célból a találmány további célszerű kivitelénél a (11) energia-tárolók- 75 ban a kezdeti nyomást az (1) henger táp­lálónyomásának függvényében változ­tatjuk. A kezdeti nyomásnak e változ­tatása azonban csak akkor történik, ha a motorhenger tápláló nyomása bizonyos 80 meghatározott nyomásnál, pl. 2 atm.-nál kisebb. Ajánlatos továbbá az alcsony táplálónyomások figyelembe vett körze­tében, azaz pl. 1 és 2 atm. között fekvő táplálónyomásoknál arról gondoskodni, 85 hogy a motorhenger kompresszió-vég­nyomása legalább közelítőleg állandó ér­téken maradjon, ha a motorhenger táp­láló nyomása az említett határok" (1 és 2 atm.) között fekszik. Ekkor e körzetben 90 a T3+T 4 +T 5 munkák összegét feltüntető görbe a C görbével lesz egyenlő. Az említett célra a (11) pneumatikus energiatárolók pl. a 767.320. számú francia szabadalmi leírásban ismertetett 95 módon, minden löketnél, közvetve vagy közvetlenül a gép nyomóvezetékével összeköthetők. Emellett szabályozható nyomáscsökkentő szerkezetet is közbe­iktathatunk, mely az (1) henger tápláló- 100 nyomásától függően működik. Az (1) hengernek nagyobb (2 atm. fölött fekvő) tápláló nyomásainál az energia-' tárolók, melyeknek kezdeti nyomását az említett táplálónyomás fölött állandó 105 értéken tartjuk, minden löketnél, alkal­mas vezérlőszervek révén, állandó nyo- ' máson tartott térrel köthetők össze. A találmány könnyeb érthetővé téte­lére a fenti fejtegetésekben a Tx —T s 110 munkáknak csak ama változásait vettük figyelembe, melyeknek oka az (1) henger táplálónyomásának változása, míg a dugattyú lökethosszváltozásainak be­folyását nem vettük figyelembe. A való- 115 ságban azonban a löket hosszak változása a motorhenger táplálónyomásának bizo­nyos értékénél is maguk után vonják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom