124267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopásálló mótorhajtóanyagok előállítására

4 1242« 7. nyiségekibefi adagoljuk a széntartalmú anyagok reakcióbavitt meninyiisiégére vonatkoztatva. Az egyes esetekben adagolandó mennyiség függ különösen a reakció 5 természetétől!, a katalizátor aktivitásától és magának a hozzáadott anyagnak természetétől!. Az adagolt mennyiségek nagyobbak abban az esettben, ha olyan katalizátorokat alkalm ázunk, melyek erősen hajtó Hámosak a gázképzésre, mint olyan katalizátorok -alkalmazása esetén,, melyeknek e hajlamossága mérsékeltebb. A ciklusos szénhidrogéneket folytonosan vagy időközönként adagolhatjuk. Az utóbbi 15 esetben az adagolást előnyösen akkor foganatosítjuk,, ha ,a nem kívánatos alacsony molekulasúlyú s zénhidrogének kép ződésémek mértéke kezdi meghaladni a megengedhető mértéket, amit nagy hőifejlüdés be-20 következésén észlelhetünk. Eljárhatunk úgy isj, hogy az adagolást egyenlő időközökben foganatosítjuk. Ha a járulékos anyagokat folytonosan adagoljuk, :az, adagolt mennyiség állandó vagy változó Lehet. El-25 járhatunk úgy ;

is,, hogy a ciklusos, szénhidrogéneket több helyen tápláljuk he a reakciókamrába. Eljárhatunk továbbá ligy is, hogy a katalizátort használat előtt ciklusos szénhidrogénekkel megterheljük. 30 Azt találtuk továbbá;, hogy a szóbanforgó. a gáz- vagy gőzfázisban foganatosított reakcióknál! a nem kívánatos alacsony molekulasúlyú .szénhidrogének képződését ugyancsak tekintélyes mértékben csökkenthetjük. 35 ha időközönként óljy ciklusos szénhidrogéneket adagolunk,, amelyeknek Legalábbis lényeges része, azaz több, mint 50°o-a a reakciő'fellételck mellett cseppfolyós marad. Ilyenekként megbemlíthefünk aromás 40 szénhidrogéneket és nafténekel is. A lég•aíikalmasaibbak olyan ciklusos szénhidrogének, amelyek 200 C° felett forrnak, mint pl. antracénolaj vagy egyéb 200 C° felett forró kőszénkátrány frakciók. Eljár-45 hatunk azonban úgy is, hogy alacsonyabb forrpontú ciklusos szénhidrogéneket adagolunk, pl. xilolt, feltéve, hogy a reakció folyamán alkalmazott nyomás oly nagy, vagy az alkalmazott hőmérséklet oly ala-50 qsony, hogy a hozzáadagolt anyag legalább részben cseppfolyós marad. Az .adagolandó mennyiség nagysága általában függ az időközök hosszúságától:, valamint a reakció természetétől, a kata-55 lizátorok aktivitásától, és maguknak az adagolt anyagoknak tulajdonságaitól. Az adagolt mennyiségek nagyobbak abban az esetben, ha olyan katalizátorokat alkalmazunk, amelyek erősen hajlamosak a gázképzésrej, mint olyan katalizátorok alkal- 60 mázása esetében,, melyeknél ez a hajlamosság mérsékeltebb. Az egyes adagolások közötti időközök egyenlcek lehetnek. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy ciklusos szénhidrogéneket csak 65 akkor adagolunk,, ha a nem kívánatos alacsony molekulasúlyú szénhidrogének képződése kezd emelkedni a megengedhető mérték fölé, amit a hőmérséklet emelkedésén észlelhetünk. A ciklusos szénhidrogé- 70 neíket a reakciókamra több helyén is betáplálhatjuk. Eljárhatunk úgy is. hogy a katalizátorokat használat előtt ciklusos szénhidrogénekkel megterhelj ük. Az említett eljárás nagy előnnyel jár oly 75 roncsoló hidrogénezéseknél, melyeknél erősen hasító hatású katalizátorok jelenlétében dolgozunk. E katalizátorok közül megemlíthetjük pl. a periódusos rendszer 5— 7. csoportjaiba tartozó fémek és a vascső- 80 port fémjeinek oxidjait és szulfidjait, valamint ilyeneket tartalmazó keverékeket, valamint krakkolás céljaira az akliyált hidrosizilikátokat, pl. 'fehérítőföldeket, továbbá álluminiumoxidot, magnéziát aktív 85 szenei, lignit-aprókokszot, vagy a króm. molibdén, wolfram, mangán, vas. nikkel, kobalt vagy titán oxidjait, vagy ezen anyagok keverékeit. . Dehidrogénezésekné! az eljárásnak az az 90 előnye, hogy az alacsony molekulasúlyú szénhidrogénekké váló részleges hasítás, amely a legtöbb esetben elkerülhetetlen, tekintélyes mértékben csökken. Számnonoxidnak hidrogénnel! való csepp--95 folyós vagy szilárd szénhidrogének vagy cseppfolyós vagy szilárd oxigéntartalmú szénhidrogénszármazékok képzésére irányuló reakciójánál a ciklusos szénhidrogének adagolása tekintélyes mértékben meg- 100 akadályozza gázhalmazállapotú szénhidrogének, különösen metán, keletkezését. Ha e reakciónál úgy dolgozunk, hogy magas forrpontú szérihi drogén alegyeket és/vagy paraffinviasiz képződését akarjuk elérni, a 105 ciklusos szénhidrogének adagolása útján, a képződött .iiagymofckulasúlyú termékek •arányát tekintélyes mértékben megnövelhetjük az alacsony molekulasúlyú szénhidrogének,, mint pl. benzinek, rovására. 110 Az említett eljárás különösen előnyös szénmonoxidnak hidrogénnel való reakció jánáÍj, ha igen aktív katalizátorokat használunk,, melyek erősen hajlamosak gázj halmazállapotú szénhidrogének:, különösen 115