124266. lajstromszámú szabadalom • Eljárás energia termelésére, két vagy több folyadékból nyert gőzkeverékek cseppfolyósítása révén

2 134366. három példaképeni kiviteli alakját mu­tatja, két anyagból nyert gőz részére való diagrammokkal. Az 1. ábra p-v diagramm, gőzök szét-5 választásának, cseppfolyósításának és energiatermelésének le nem írt termikus folyamatához expanziónál és kompresz­sziónál. A 2. ábra a hozzátartozó berendezés a 10 szétválasztásra, cseppfolyósításra és ener­giatermelésre. A 3. ábra berendezés energia termelésére. A 3a. és 3b. ábra két hozzátartozó dia-15 gramm. A 4. ábra a 3. ábra szerinti berendezés egyszerűsített kiviteli alakja, a 4a. ábra pedig a hozzátartozó diagramm Ha a fentebb leírt folyadékoknak a 20 keverékét elgőzölögtetjük, akkor gőz­keverék képződik, amelynek összetétele a gőzfázisban egyértelműen a hőmérsék­lettől függ, azaz a keverési arány a hő­mérséklettel változik. Ha ilyen, két alkotó 25 részből álló gőzkeverék zárt hengerben expandál, eszerint a csökkenő hőmérsék­lettel az eredeti gőzösszetételnek változ­nia kell. A hengeftartalom állandó súlyá­nál a megváltozott gőzösszetétel csak 80 abban nyilvánulhat, hogy egy alkotórész részben, mint folyadék kiválik (expanzió­görbe AB). Ha ezen megváltozott keve­rési arányú gőzt komprimáljuk (B pont), akkor (kompressziógörbe BC) a keverék 35 másik alkotórésze mint folyadék kiválik, mert a gőzök keverési aránya, a hőmér­séklettői függően, be kell, hogy taftassék. Az expanzió- és kompressziófolyamatok folytatásánál a fentebb leírt fajta gőz-40 keverék részére tovább a CD, EF ex­panzió- és a DE, FG kompresszióvonala­kat kapjuk, amelyek már, tekintettel a csökkenő gázsúlyra, egymástól teljesen különbözően haladnak. 45 A 2. ábra olyan berendezést mutat, amely a találmány szerint különösen energiatermelésre szolgál. A K kazánban két anyagból álló gőz, pl. két egymásban nem oldható folyadék — pl. víz és egy 50 szénhidrogén — gőze van bizonyos nyo­más alatt. E gőzkeveréket az (1) szelepen át az Mx géphez vezetjük, amely expan­ziónál munkát végez. A dugattyú vissza­menetelénél a gőzkeveréket, amelyben a 55 csekély hőmérséklet következtében víz választódott le (v. ö. az 1. ábra B pont), a B! tartályon át nyomjuk, amelyben ez a víz leválasztódik. A maradék gőz­keveréket, amelynek a Bx tartály csekély hőmérsékletéhek megfelelő összetétele van co és amelynek súlya a kivált vízmennyiség súlyánál kisebb, az (M2 ) gép szívja el és visszamenetelnél a (K) kazánban ural­kodó hőmérsékletre komprimálja. E mun­kateljesítménynek az 1. ábrán a (BC) 65 kompressziógörbe felel meg. A gőzkeverék egyensúlya azonban e magas hőmérsék­leten megköveteli, hogy a szénhidrogén folyékony alakban kiváljék. E folyadékot a (B2 ) tartályban fogjuk fel. A folyamatot 70 nyitott (2) szelepnél és zárt (1) szelepnél addig folytathatjuk, míg a gőzkeverék legnagyobb része két alkotórészére fel nincs bontva. Ezután az (Mj) gép újabb töltésével a folyamat újból kezdődhetik. 75 A folyamat mind a különböző súly­mennyiségek, mind az expanzió- és kom­présszióvonalak különböző haladásával energialeadással van összekötve, mi­mellett a szénhidrogént nagyobb, a vizet 80 kisebb hőmérsékleten leválasztjuk. Ha megfelelő nyomású és megfelelő hő­mérsékletű gőzkeveréket nem akarunk alkotórészeire választani, hanem csupán energialeatiás mellett cseppfolyósítani, 85 akkor expanzió és kompresszió egymás­után való következése révén, pl. kb. az ABCDEFG (1. ábra) vonal szerint cél­szerűen választott határok között végül, pl. kezdeti hőmérsékletnél, a gőzkeverék 90 cseppfolyósodása fog beállni. Magától éretődően lehetséges e gőz­keverék cseppfolyósítását úgy keresztül­vinni, hogy a gőzkeveréket kezdeti ex­panzió után alacsonyabb hőmérsékletnél 95 részben lehűtjük, hogy későbbi kom­presszió révén a kívánt magas nyomásra hozzuk. Ha azonban nem a gőzkeveréknek alkotó részeire való szétválasztásáról és 100 nem annak cseppfolyósításáról, hanem inkább energiaelőállításról van szó a példaképen leírt víz-szénhidrogén-gőz­keverék révén egyetlen körfolyamatban, akkor a két alkotórészt a két (Br ) és (B 2 ) 105 tartályból (2. ábra) a (Pj) és (Ps ) szivaty­tyúk segítségével ismét a (K) kazánhoz vezetjük és ott hőhozzávezetéssel elgőzö­lögtetjük, hogy az (M^ és (M2 ) gépekben ismét munkát végezzen. no A 3. ábra másik, példaképeni, a talál­mány szerint energia előállítására való berendezést mutat. A folyadékkeveréket a (K) kazánban nyomás alatt elgőzölög­tetjük és e gőzt az (U) túlhevítőben túl- 115 hevítjük. A gőzkeverék az (Mx ) gépben

Next

/
Oldalképek
Tartalom