124257. lajstromszámú szabadalom • Mágnesezhető anyag, különösen távjelzőkábel ernyőzésére

Megjelent 1940. evi augusztus hó 16-án. «AGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124351. OSZTÁLY. "VII/J. OSZTÁLY. S. 17721. ALAPSZÁM. Mágnesezhető anyag, különösen távjelzó'kábel ernyőzésére. Magyar Sieinens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 1. Táyjelzőkáhelek vezetőit kívülről! eredő indukciós zavarokkal! szemben nagy per­meabalitású anyagokból készült fegyverze­tekkel! szokták megvédeni. Ugyanilyen 5 védőernyőket alkalmaznak a kábel egyes vezetői kőzött is. Az e célra való anyagokat úgy kell megválasztani, hogy egyrészt már kicsiny mezőerőssségek mellett az anyagnak nagy Hegyen a permeahilitása), másrészt, 10 hogy a gyakorlatban előforduló mczőerois­ségek mellett a megengedhető maximális permeabilitás értékét túl ne lépjük. A fel­tételieket azért is szigorítanunk kell, mert az ilyen mágnesezhető anyagokat a kábelre 15 váló felvitelkor, vagy a kábelben való el­rendezéskor lényeges deformációknak kell alávetni. Ez különösen akkor következik be, ha az ilyen szerkezeti részeket az egyes sodrateilemek, vagy egyes vezetőrétegek 20 mágneses ernyőzésére használjuk fel és a deformáció következtében permeabilitásuk csökken. Ismeretesek már olyan ernyők, amelyeket magas hőfokon izzított igen tista vasból ás kritikusan, azaz a szilicium-25 tartalbm szerint körülbielül 6—12°/o-os ke­reszitmetszetváltozással alakított olyan vas­ötvözeteikbői készítenék, amelyek legfeljejbib 6°/o szilíciumot és 0.06°/o-nál kievesebib sze­met tartalmaznak, mert ezeknek az anya-30 goknak permeabilitása a,z alakítás után is lényegesen nagyobb, mint más mágneseszr hető anyagoké. Az említett igen tiszta vas szemcsenagysága a hőkezelés következtéiben egyenlő vagy nagyobb, mint 0.023 mm. 35 Meglepő módon kitűnt, hogy a mágne­sezhető és az izzítás után tekintélyes me­chanikai deformációnak alávetett anyag szemcsenagysága az ér l játszik döntő szere­pet, mert alakított állapotban az eddig szo­kásos értékeknél] lényegesen nagyobb per- 40 meabBitásértékieket érhetünk el, hogyha a mágneseshető: anyag szemcsenagysága a hő­kezelés köveikéziéiben, a szemcse átmérő­jén mérve légalábíb egy centiméter. Ezért a tállal many ér telim éhen elektrotechnikai 45 célokra v.aló szerkezeti elemeket, különösein távjeilzőkábelek ernyőizői elemeit, melyek­nek anyagát az utolsó izzítás után mecha­nikus alakításnak vetik alá. mágnesezhető, nagy permcabilitású és legalábbb egy centi- 50 méteres szemesenagyságú szerkezeti anyag­ból! állítunk elő. Ismeretesek olyan eljárá­sok, . amelyekkel mágnesezhető anyagok szemcsenagysága befolyásol haló és ame­lyekkel igen nagy szemcseméretek érhetők 55 él. Evégből! például alkalmazhatjuk azt az ismert eljárást, amelynél átalakításkor a fázishatárt lehetőleg lassan lépjük át, almit elsősorban a lehűlés lassításával ér- 60 hetünk el. Ez az eljárás természetesen csak olyan anyagóknál jön számításiba, amelyek lehűlés közben átalakulnak, nem alkalmazható tehát például nikkel eseteve. Egy másik eljárás lényege abban van, hogy 65 a fázishatárok közelében az anyagot több­órán át úgy hevítjük, hogy izzítási hótokról' környezeti hőfokra váló átmenetkor fázis­határt nem lépünk át. Egyfázisú anyagok­nál nagy szemesenagyság elérése végett az 70 izizítást az olvadási hőmérséklet alatt is vé­gezhetjük, amikor a szemcsék nagysága ' ismert módon megnő. A negyedik ismert eljárás abban A'an, hogy az anyagokat kri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom