124256. lajstromszámú szabadalom • Erősítő berendezés
2 . 1554256. (B.4) ellenálláson fellépő feszültség pedig (Rs) vagy (Z) bárminő változásától gyakorlatilag független. A fenti viszonyok mellett a kimeneti 5 hídkörök elméletéből kiindulva, az (R4) ellenálláson fellépő visszacsatolási feszültség arányos a következő összefüggések reciprok értékével: Az (Rs) ellenálláson mutatkozó feszültség, mely feszültség az erősítés nagyságát meghatározó tényleges visszacsatolási fe-15 szültség, a következő összefüggés reciprok értékével arányos. •)...(3) ha pedig a visszacsatolás foka nagy, ami valamennyi gyakorlati esetben fennáll, :20 az erősítőnek decibelekben mért erősítése e kifejezés logaritmusával arányos. Nyilvánvaló tehát, hogy az erősítő, az (R5) ellenállás és a (Z) impedancia értékeinek megfelelő megválasztásával tet-25 szésszerinti erősítés-frekvencia karakterisztikával (képezhető ki. A (Z) impedancia rendszerint összetett műhálózat, mely önindukciókból, kondenzátorokból és ellenállásokból tevődik össze. Az össaeállí:30 tás megengedhető bonyolultságnak határa nincsen, feltéve, hogy a stabilitás feltételei a teljes erősítő számára fennállnak, továbbá, hogy a soros kapcsolású (Rs) és (Z) értékei az (RÍ) ellenállás értékénél lé-35 nyegesen nagyobbak. A (3) kifejezésből levezethető, hogy az egyetlen, frekvenciától függő tényező T> 1_ ÍJ . i _ jja tehát csak (R.Í) ellenállás ér-R5 tekét változtatjuk, minden egyéb értéket 40 megtartva, nyilvánvaló, hogy úgy az erősítés foka, mint az erősítési frekvencia görbe meredeksége egyidőben változtatható, továbbá, hogy az áramköri elemek meghatározása rendkívüli egyszerűvé vá-45 lik. Példaképen tegyük fel, hogy (Z) olyan műhálózat, -melynek impedanciája oly módon növekszik a frekvenciával, hogy (Rs) egy bizonyos értékével való összetételben, az erősítő erősítési frekvencia karakterisztikája a frekvenciával emelkedik 50 és kellőképen egyenlíti ki egy bizonyos átviteli vonalban képződő veszteséget a legnagyobb veszteségi viszonyok mellett. Midőn a vonal csillapítása száraz időviszonyoknál csökken, az (Rr,) ellenállás ér- 55 teke növelhető, "minek következtében az erősítő erősítési foka csökken. Ugyanekkor az erősítési frekvencia görbe meredeksége is csökken, ha pedig az áramköri elemeik helyes méretezése fennáll, a vona- 60 lou fellépő veszteségek isimét kiegyenlítést nyernek. Az ismertetett elrendezésnél (R«) ellenállás teljesen mellőzhető, feltéve, hogy a hídkörnek a visszacsatolási útággal széna- 65 ben fennálló impedanciája kisebb, mint a soros kapcsolású (Rs) -|- (Z) értéke. Ez esetben a (3) kifejezés így változik meg: Szabadalmi igénypontok: 1. Negatív visszacsatolású erősítő béren- 80 dezés, amelynél a negatív visszacsatoilás útja az erősítő berendezés egyik csövének anódkörétől az előző cső rácsköréhez vezet, azzal jellemezve, hogy a visszacsatoló út feszültségosztóban 85 végződik, amely a visszacsatoló úttal párhuzamosan kapcsolt mellékáramkörben fekszik és a feszültségosztó impedanciája, nagyobb, mint a visszacsatoló út ama végszorítói között mért 90 impedancia, amelyekben a feszültségosztó a Visszacsatoló úttal összeköttetésben áll, mikoris a feszülfségosztó soros kapcsolásban változtatható ellenállást, valamint reaktanciát tartalmaz 95 és a rácskörhöz, vezetett visszacsatolási feszültség forrása csakis a;z említett E kifejezés az erősítési frekvencia ka- 70 rakterisztika változása szempontjából egyenértékű a (3) kifejezéssel, mivel a liídkör áttervezése következtében, melyet az a követelmény tesz szükségessé, hogy a visszacsatlolási impedanciának Es -f- Z 75 x> i p értékénél kisebbnek kell lennie, az ° -1 Eg-f-Z, 1 + K a i(4) kifejezésben ezúttal ^ taghoz képest elhanyagolható.
