124253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegszerű réteg előállítására alátéten
124353. 5 után a huzal az elektroforézishez való fürdőn áthaladt, kevés hidrogént tartalmazó nitrogénnel töltött, 850 C°-ra hevített kemencén fut át. A nikkelvashuzal 5 ily módon villamosan szigetelő, hajlékony üvegrétegből való bevonatot kap, mely magasabb hőmérsékletet bír ki, mint az I. és III. példákban megemlített rétegek. io IX. Példa. A II. példában alkalmazott szuszpenzió segélyével nikkelvasszalag darabját ebből az üvegből való réteggel bevonjuk, miközben a bevonandó elektróda mindkét ift oldalán egy-egy, ezzel az elektródával párhuzamos nikkellemezdarab negatív elektródaként hat. Azzal, hogy nem oxidáló közegben néhány percig 800 C°-ra hevített kemencében hevítünk, az üveg-20 réteg összefüggő réteggé összefolyik. X. Példa. 100 g kvarcot szétzúzunk és szitálunk, majd hatszor huszonnégy órán át 1 liter méretű, porcellángolyós malomban 250 25 cm3 víz hozzáadásával őrölünk. A finom kvarcport finom lyukacsú szűrőn leszivatjuk, desztillált vízzel mosunk és szárítunk. Az így kapott kvarcport az I. vagy II. 30 példában ismertetett szuszpenzió egyikébe oly mennyiségben adjuk, hogy a kvarc és az üveg köze] egyenlő súlymennyiségekben legyen jelen, majd rázassál peptizálunk. Az így kapott szuszpenzióban 35 mindkét anyagfajta részecskéi negatív töltésűek. E szuszpenzió segélyével az előbb említett példákban megadott módon rézdrót darabját kvarc- és üvegrészecskék benső keverékével bevonhat•*0 juk és a rétegnek hevítés révén adhatjuk a kívánt összefüggést. Ha kb. 5 percig 780 C° hőmérsékletű, kis kemencében hevítünk, jól összefüggő sima réteg létesül és az egyenletesen elosztott kvarc•45 részecskék jelenléte folytán, amelyet a megadott hőmérsékleten és hevítési időtartamban az üveggel csak igen kevéssé reagálnak és a rétegnek fehér, át nem tetsző külsőt adnak, a réteg szilárdsága a hevítés folyamán növekedik. Ez külö- 50 nősen hasznos azokban az esetekben, amint azokat az I. példában ismertettük, mert az ott leírt végső hevítésnél az alakváltozás után a szomszédos menetek közötti érintkezést, mely bekövetkez- 55 hetpék, ha az üvegréteg túlságosan meglágyulna, a nem folyósodó szemcsék jelenléte gátolja. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üvegszerű réteg előállítására 60 alátéten, azzal jellemezve, hogy az e réteg előállítására szánt anyagot szuszpendáljuk, majd az ekként finoman elosztott anyagot az alátétre elektroforézissel visszük fel, mire összefüggő 65 üvegszerű réteg létesítése céljából, esetleg nem oxidáló atmoszférában, hevítünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 70 hogy a réteget fémhuzalra, vagy fémszalagra visszük fel. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a réteget magas üzemi hőmérsék- 75 létű ellenállásra, mint félvezetőből álló ellenállásokra, villamos fűtőelemekre visszük fel. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás fog-1 natosítási módja kiváltképen csévék 80 előállítására, azzal jellemezve, hogy a hevítést megszakítjuk, amint a felvitt réteg eléggé tapad, erre a szigetelt anyagot a kívánt alakra hozzuk, végül a hevítést a kívánt végső állapot 85 létesítésére folytatjuk. 5. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti elj arás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy üveg és olyan másik anyag poralakú keverékéből indulunk ki, 90 mely a hevítésnél nem folyósodik és mely célszerűen olyan, hogy az üveggel nem reagál. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertnik István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest. V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató.
