124245. lajstromszámú szabadalom • Villamos ellenállás, kiváltképpen fűtőellenállás és eljárás annak előállítására

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-éii. MAGYAR KIRÍL YI #^BÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124245. SZÁM. VH/'g. OSZTÁLY. — K. 12633. ALAPSZÁM. Villamos ellenállás kiváltképen ftítőellenállás és eljárás annak előállítására. Kisfaludy Puha István oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi június hó 11. A találmány villamos ellenállás, kiváltképen fűtőelilenállás, továbbá eljárás annak előállítására. A találmány értelmében./ «-villamos et-5 lenállásokat úgy állítjuk elo, hogy nem vezető hordozóra legalább két villamosan vezető réteget viszünk Dell E rétegek közül az egyik kollloidális vagy szuszpenzlonális nagyságrendű ,nemíémes villamosan veto zetö anyagrészecskékbőli, míg a másik féniből áll. Célszerűen úgy járunk el, hogy a nemvezető aljzatra előbb a merniémes vezetőréteget visszük fel, majd ezt vonjuk be a fémes réteggel!. E fémies réteget, celts szerűen katódporlasztással, vagy fémeknek vákuumban valló elgőzölögtetésével és lecsap atásávall állítjuk elő. Villamos ellenáll ásókként, villamosan vezető nemfémes anyagrészecskékből álló 20 bevonatot már alkalmaztak, így pl. használtak kolloidális vagy szuiszpenziomális nagyságrendű grafitból álló réteget. Az effajta elllenállástestek gyakorlati etőálliításánáll bizonyos hátrányok léptek fel, ame-25 llyek egyrészt a bevonat vastagságának az egyenlőtlenségeiből, másrészt az egyes molekulahalmazok közötti folytonossági hiányokból!! adódtak. A tömeggyártásnál, az eülenállásiértékek tág határok között vál-80 lakoztak és azokat kielégítő pontossággal nem lehetett meghatározott értékre beállítani. A nemfémes kolloidális vezetőrétegeit, • annak aránylag magas fajlagos ellenállás-35 értéke miatt vastagra kellett méretezni; az effajta vastag bevonatok nem tapadtak jól, nem voltak tartósak és egyenletes e!ő>álüílásuk fokozott nehézségekbe ütközött. Villamos ellenállásokat, kiváltképen. fűfőeHenállásokat úgy is előállítottak, hogy 40 szigetelőhordozóra vékony fémréteget vittek fel!. Ha az ilyen fémréteget galvanikus úton vagy redukcióval! állították elő, akkor ezek a hordozóra nem jól tapadtak és kellő .egyenletességgel előállíthatók nem 45 voltak; a hőkiterjeszkedés következtében csakhamar folytonossági hiányok álltak elő és a vezetőréteg korán kiégett. Vékony fémbevonatokból! álló fűtőellemállásokat katódos jorlaszltásisal vagy fé- 50 meknek vákuumban valló elgőzölögtetésével és lecsapásával már szintén előállítottak. A szükséges vastagságú réteg ellöálM-tása azonban költséges;; azonkívül különleges rendszabályokat kell alkalmazni, hogy 55 a vékony fémréteggel érintkező' negatív 'kontaktushelyek ki ne égjenek. A kísértetek ugyanis azt mutatják, hogy a kontaktusnak a vékony fémréteggel való érintr kezese helyén, az igen. könnyen kiég. A ki- 60 égés, különösen a- negatív pólusnál lép fel. E jelenség okát talán a Peltier-effíekitusban kereshetjük, valószinübb azonban, hogy azt az elektrönrel'lextó okozza. A negatív pólus és a vékony fémréteg érint- 65 kezesi helyénél ugyanis potenciálküszöb adódik, minek folytán az elektronok vékonyabb vezetőréteghe nem tudnak behatolni e küszöbről a jobban vezető réteg felé reflektálódnak és azt kiégetik. 70 Az ellenállásnak a negatív pólus közeliéhen való kiégése a találmány értelmében -* előállított, a fentemlített vékony fémrétegekkel egyező fémrétegékkel ellátott ellenállásoknál nem következik be. 75 A találmány értelmében előállított eít-