124243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomnak acélhoz való adagolására

124343. 3 tartályának fenekére süllyed. Ha ezzel szemben az ólmot a találmány érteim éhen burkollatlanul adagoljuk, akkor az ólom a megömlesztett fémben tökéletesen eloszr 5 Ilik. Nem ismerünk azonban olyaín szabadallmat, mely azt a felismerést tartalmazta vagy csak sejttette voúlna, hogy ólomnak aoéllakbia való bevezetése azok megnmnkállhatóságát javíthatná. Tudomásunk szc-10 rint az sem ismeretes, hogy valiamely korábbi kutató vagy feltaláló feltételezte vollna, hogy ólom megfelelő mennyiségben egyedül vagy kénnel vagy egyéb elemmieil együtt acélba bekebelezve az acélt «auto-15 mataacélllá» tehetné. További kutatásaink során óllmot acélhoz számos módon adagoltunk és ezek közüli egyeseket alább ismertetünk. Azt találtuk, hogy némely adagolási mód olyan 20 hatásos, hogy minden eddiginél nagyobb előnyöket nyújt. Nem tudjuk pontosan, hogy az óllom, ha azt a találmány szerint vezettük be, a végacélhan milyen alakban van jelien. Megállapítottuk azonban, hogy 25 a találmány szerint előállított ólomtartalmú acélak egészen jellegzetes mikroszerkezetűek. Ez a szerkezet némely fémkohászati módszerekkel kimutatható és az a könnyebben megmunkálható, ólomtar-30 tallmú acélakra jellemző. Ha az ólom megömlesztett acélhoz adagolandó, akkor azt találtuk, hogy ha azt az ömlesztett acélfürdő feliszínére jelentékenyebb méretű tömbök alakjában ada-35 golljuk, akkor az ólom gyakran közvetlenül a fürdő fenekére süllyed, úgyhogy a fürdőben annak csak igen kis hányada oszlik el és a bevezetett ólom főrésze végül! a tartály fenekén 'található. Hasonlóképen, ha az ólmot tólságosan nagy bo- 40 csók vagy részecskék alakjában vezetjük be, akkor ezek egyenként a tartály fenekére szálltnak alá vagy többé-kevésbé egységes tömeggé álltnak össze, mely szintén a tartály fenekére süllyed. A már a tartály 45 fenekén leülepedett ólom külön fémréteg aliakjában ott is marad és a fürdőben gyakorlatilag nincsen elosztva. Ennek eredményeképpen az Hlyen fürdőből esetleg előállított aoéltömbhen olyan csekély meny- 50 nyiségű ólom van, elosztva, hogy ez a körülmény acélba bevitt ólom előnyeit nagy miértekben lerontja. E hátrányok elkerülése céljából ólomnak acélba a megmunkálhatáság javítására való bekebelezésére 55 más, igen előnyös eljárásokat dolgoztunk ki. így például ólmot az ömlesztett acélfürdőbe előnyösen ólomfény (PhS, kb. 86.60/0 Pb- .ós 13.40/0 S-tartalommal) alakjában vezethetünk be. Továbbá azt találtuk, m hogy ólmot az ömlesztett acélhoz finoman aprított aüakban vagy fémes ólom viszonylag kis bocsainak vagy részecskéinek alakjában adagolhatunk. Az ólom vadászsörét alakjában is lehet jelen. Az ólmot alkáli- 65 mázhatjuk kb. 2,5 cm olldalélű kockák alakjában is. Legcélszerűbb azonban az ólmot 10—50 szemű szitán áthulló finoman aprított allakhan is bevezetni. A végső acél! megmunkálhatóiságának ja- 70-vitására az ólmot az acélfürdőbe számos különböző alakban vezethetjük be. A kikísérletezett adagolási módok közül az alábbiakat soroljuk fel: Oloin-ón-antimon ötvözet Viszony 1:1: 1 Ólomfény (PbS) Tiszta ólom Ólom-ón ötvözet 60 0/0 Pb, 40% Sn. Ólom-réz-ón-ötvözet 32 °/o Pb, 66»/o Cu, 2o/o Sn. Ólomgelét P.bO Olomfoszfát Pb3

(POJ 2 Ólom-ón-ötvözet 1.5% Sn Ólom-kalcium-ötvözet 0.6% Ca. Olom-bizmut-ötvözet 3% Bi. Ólom-arzén-ötvözet 1.1% As Ólom-ka dmium-ötvözet 0.5% Cd és 1.6% Cd Ólom-tellur-ötvözet 0.1% Te Ólom-antimon-ötvözet l.V/o Sb Ólom-lithim-ötvözet 0.1% Li. Ólom-cink-ötvözet 0.3% Zn és 0 9o/0 Zn Ólom-nátrium-ötvözet 0.3% Na Ólom-magnézium-ötvözet 0.3% Mg Ólom-mangán-vas- ötvözet 20% Pb, 46o/0 Mn, 33% F PbS, FeS 64% Pb. 13o/0 Fe, 17% S Pb-Fe-S-ötvözet 75 80 85 90 95