124228. lajstromszámú szabadalom • Elektróda fényívhegesztéshez
Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-éii. MAÖYAB KIB.ÁLYI SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 134228. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — A. 4177. ALAPSZÁM. Elektróda fényívhegesztéshez. Vereinigte AIumiuiuni-Werke Aktiengesellschaft cég-, Lausitz-ban (Németország1). A bejelentés napja 1937. évi augusztus hó 31. Alumíniumbői és alumíniumötvözetekből való tárgyaknak a fém-fényív-elja>rás szerint való összehegesztéskor súlyos kellemetlenségeket okoz az a körülmény, s hogy a hegesztési varratok gázok felvételére erősen hajlamosak- Ez a gázfelvétel oó'rusok képződésére vezet, melyek a hegesztési varrat tömöttségét, szilárdsággal és korrózió-ellenállását csökkentik. 10 í gázfelvételnek és a pórusok keletkezeiének különbüző vannak. Elsősnrban az elektróda köpenyének nedvességtartalma segíti elő a gázfelvételt. A vízgőz magas hőmerséken az alumíniummal 15 érintkezve hidrogénre és oxigénre bomlik. Az oxigén a fémet oxidálja, míg a hidrogént az olvadt fém mohón elnyeli. Minthogy a hegesztési körzetben a megdermedési sebesség aránylag nagy, a hidrogén a 20 hegesztési " varratban kisebb-nagyobb buborékok alakjában marad vissza. Az elektróda sajátságait lényegesen megjavíthatjuk, ha a fenti körülményeket tekintetbe vesszük és a burkot pl. 25 úgy képezzük ki, hogy a benne lévő higroszkópos alkatrészek ne vehessenek fel nedvességet. A jelen találmány más úton jár, mert a hátrányok egyik okát, nevezetesen a 30 higroszkópos alkatrészek jelenlétét már eleve kiküszöbölni törekszik. De éppen a higroszkópos sok, pl. a litiumklorid, a könnyű fémek hegesztésének külső segédeszközei s eddig úgy látszott, hogy ezekről 35 lemondani nem lehet. Beható vizsgálataink azonban azt mutatták, hogy az eredmény tekintetében nem annyira megszabott söfajták jelenléte, mint inkább a burkolómassza olvadáspontjának pontos beállítása fontos. A burok alkatrészeinek 40 a hegesztendő felületet fémesen tisztán kell tartaniok, vagyis alumíniumoxidot oldani kell tudniok. Az alumíniumoxidnak azonban a hegesztési folyamattal kapcsolatban eddig fel nem ismert jelen- ét tőségű sajátsága, hogy nemcsak maga nehezen olvad, de már kis mennyiségben is más vegyületek vagy sók olvadáspontját igen gyorsan növeli. Ha azonban a burkolómassza túl korán dermed meg, nem 50 fejtheti ki mint pácoló és folyasztószer a hegesztésnél megkívánt hatását. Ezt a felismerést használja fel a találmány olyan elektróda létesítésére, melynek burka olyan — litumkloridmentes — 55 nehezen elpárolgó és nemhigroszkópos sókeverékből áll, melynek együttes olvadáspontja az adalékfém olvadáspontjával egyenlő^ vagy annál alacsonyabb. Aszerint, hogy az elektróda fémrúdja 60 milyen ötvözetből van, a burok összetételét az olvadáspontra való tekintettel módosíthatjuk, szem előtt tartva, hogy ez az olvadáspont kb. 650°-nál ne legyen magasabb. 65 A találmány szerint tehát a burkolómassza alkatrészei kizárólag olyan sók, melyek kiválasztásánál az olvadáspontra vonatkozó fenti felismerésen kívül az illékonyságra is tekintettel kell lenni és 70 csak nehezen elgőzölhető sókat szabad alkalmazni, ellentétben a litiumkloriddal,
