124226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyujtható, utólagos fésülés nélkül közvetlenül fonható fonószalag előállítására

124IÜ26. adódik. Megkísérelitek ugyan már az, így kapott fonószaliagO't, még mielőtt azt a fo­nás műveletének alávetették, recés hen­gerek és hasonló eszközök segítségével utó-' 5 llag göndöríteni, de ilyenkor csak olyan hullámosítás volt elérhető, mely a termék tulajdonképeni telt fogásához nem vezet. Olyan, megváltoztatott berendezésekkel dolgozó, új eljárást dolgoztunk ki, mely igen 10 jó.ll nyújtható és fonható, telt fogása fonó­szalagot eredményez. E fonószalag a gyapjúfésültszalaghoz hasonlítható, a fésü­lést feleslegessé teszi és sokkal teltebb fo­gása fonallakat ad. 15 Eszerint a oéllszerűen 50 milliméternél hosszabbra vágott -iés szárított oelHulóiza­gyapjut például a csatolt rajzon vázlatosan feltüntetett berendezés (1) léces asztalán (léoeshevederén) át a (2) recéshengerpár 20 és a (3) vályús etető segítségével az alanti­akhan részletesebben ismertetett gépbe ve­< zetjük. A fonóanyag a (3) vályús etető­böll a (4) előbontóra kerül, amely viszont azt a küllönlegesen kialakított kártoló (5) 25 fődobjára juttatjia. E kártolló nem azonos a gyakorlatban kizárólag a fésűs és nyújtott pamutibnal­gyártásban hasznait mozgóléoes kártolóval, sem a gyapjúiparban és a kártolt pamut-30 fonalgyártásban használatos hengeres kár­tolóval. Nincs szó arról a régebben & pamutiparban rövid szálakhoz javasolt és a mozgóléces kártolók elterjedése után ma már elhagyott «félig hengeres kártoló-félig 35 léoes kártoló'» kombinációról sem, mely­nek kártólóirésze álló lécekkel volt ellátva. A találmány szerint alkalmazott ós be­vált gép ezzel szemben egy kombinált «fé­lig hengeres kártoló-féldg moagóléoes kár-40 toló.» E gépnél a (6) lóclánc elé (7), illetve (8) munkás-és forgatáhengerek van­nak iktatva. Alkalmazhatunk több mun­kás- és forgatóhenger párt is. Ezeknek célja az, hogy a hosszúszállú és érzékeny fonór 45 árut előzetesen bontsák és hogy megaka­dályozzak azt, hogy a fődob és lécek közé nagyobb rostcsomók kerüljenek. A léoes kártolórésznek viszont az a főcélja, hogy a anyagot a csomóktól és tisztátalanságoktói 50 megszabadítsa. Inkább azt « munkát végzi tehát, amely a gyapjúiparban a fésülőgép feladata. Felismertük azt, hogy a lécláncot, me­lyet — az ismeretes pamutipari kártolók-55 kall ellentétben — tisztítása .céljából rezgő­pengével látunk el, különleges módon kell kialakítanunk, ha a szóbanforgó, 50 milli­méternél hosszabb cellulézagj'apjúszalakat kifogástalanul akarjuk feldolgozni. A lécláncot ennélfogva például a 120.691, 60 számú magyar szabadalmunk leírásában ismertetett módon alakítjuk ki. olyképen, hogy meghatározott módon, váltakozva egymásután következő, küllönbözőfajta (9a) és (9b) bevonatú lécekkel legyen ellátva, 65 mimelllett az egyikfajta bevonat, éspedig a szokásos (9a) bevonat, normális kártoló­hatást fejt ki, míg a másikfajta (9b) be­vonat inkább simító és szállpárhuzamosító hatású. A normális (9a) bevonatú lécek 70 emelteit akkora távolságokban következnek a kártollón egymásután, melyek legalább a leghosszabb szálak hosszúságának felel­nek meg, a másodikfajta (9b) bevonatú kártolóliécek pedig egyesével vagy többesé- 75 vei az elsőfajta bevonalú lécek között van­nak elhelyezve és-olyan, kárlolólűket, illetve kampókat hordanak, melyek végei közel merőlegesen állnak a lécfelü le Ire. A találmány nincs a kártotórész külön- 80 leges kialakítását illetően az előbb példa­képien említett foganatosít ás i alakra kor­látozva. Fontos csak az erélyesen csomó­bontóhatású, tehát például normális be­vonatú, lécek és kevéssé csomóbontó, in- 85 kább szálürányító lécek váltakozó alkal­mazása, mimelllett a kampók vagy tűk vagy egyéb, ezeket helyettesítő segédszervek a szálas anyagot kevósbbé fogják meg. A tűvégek merőleges helyzetbe való' állítását,90 vagy a tűknek vagy tűvégeknek a munka­irányba való hajlítását, stb. csak példaké­pem foganatosítási módokként kell tekin­teni, melyek mind azonos célt szolgalmak'. Jelentős továbbá még a leghosszabb szál 95 hosszúsága szerint megszabott, két egy­ínásrakövetkező normális, illetve erélyesen fésülő bevonatú léc közötti távolság. A rostfátyollt az (5) fődob kiemelőiben­ger közbeiktatása nélkül adja át a (10) 100 lleszedőhengernek, amelyről azt a (11) rezgőpengévé! választjuk le és a szokásos (12) tömörítökészüléknez vezetjük. A gyak­ran a lleszedőhenger elé iktatott kiem'elő­henger, amelynek feladata a fődob kárt- 105 jajban levő szálakat a bevonat felületére hozni, a szóbanforgó esetben károsnak bi­zonyult, minthogy a szálak össziekuszálódá­sát idézi elő:. Helyette a találmány sze­rint az (5) fődob fátyolmentes alsó részén, 110 a (4) előbontó előtt, (13) tisztítóhenger­rendszert alkalmazunk. Az eljárást esetleg úgy is foganatosíthat­juk, hogy egy használatos gyapjúipari hen­geres kártolló mögé egy, léchevonatát ilte- 115 tőén a fent leírt különleges kialakítású, mozgőlléces kár tolót kapcsolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom