124226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyujtható, utólagos fésülés nélkül közvetlenül fonható fonószalag előállítására

Megjelent 1940. évi miuuszlus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124226. SZÁM XIV/a/1. OSZTÁLY. — S. 17525. ALAPSZÁM. Eljárás nyújtható, utólagos fésülés nélkül közvetlenül fonható fonószalag előállítására. Spinnfaser Aktiengesellschaft cég, Kassel-Betten hausen (M énietország). A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 6. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 14. A hosszabb és jobb gyapjúfajtákat tudvalevően az úgynevezett fésüsi'onaleljárassal dolgozzák fel és fonják meg. Á kereskedelembe kerülő eiőíermék az úgynevezett 5 íésülUszalag. A fésültszadaggyártó a gyapjút előzetes zsírtalanítás, mosás, tisztítás és egyéb előkészítés után, megfelelő hengeres kártollón, nyújtható kártolítszalaggá alakítja át, amelyet azután a fésülőgépen íoly-10 tonos egyesítés és nyújtás közben fésülnek, a szállak párhuzamosításának, a csomók eltávolításának és a fésüskóe kiválasztásának céljából. A már tökéletes (fésültszalagnak nevezett) fonószallagot, mely csakis 15 hosszabb, jól felbontott és párhuzamos helyzetű szalagból áll és kitűnően nyújtható, ezután ismert módon a nyujtofonoműveletniek vetik alá. A mesterséges cellulózagyapjut teldol-20 gozó új ipar az előtt a feladat előtt áll, hogy a gyapjúiparban ismeretes, fentomlített fésülltszalaggat egyenértékű fonószaliagot hozzon létre. E célból elvileg különféle módokon lehet eljárni és eddig már 25 több utat is választottak, így például lehetséges a rövidszálú műselyem (Stapelfaser) megtorlására használatos fonógépen előállított és megfelelő módon hosszabb pászmákká vágott, mosás, egyéb utókezeilés 30 és szárítás után kapott szálakat, megfelelő hengeres kár tollán nyújtani, szalaggá alakítani, majd közvetlenül, az ismert fésüsfonalíipart követve, fésülni és a mesterséges oellulózagyapjú-fésültszalagot ezután 35 önmagában véve ismert módon a fonás műveletének alávetni. Egv másik úton halladva, a celLulőzagyapjuL először összefüggő, folytonos kötegként állíthatjuk elő, majd moshatjuk, száríthatjuk és azután, célszerűen megfelelő vágó- és nyomószer- to» számok és hasonlók segítségével, önmagukban véve ismeretes nyujtóniűveken folytonosan eltéphetjük és így közvetlenül olyan nyújtható fonőszalagot hozhatunk létre, amelyet azután, akár a fésültszalagot, iá, a fonónak szállíthatunk. Mindkét eljárásnak jelentős hátrányai vannak. Az ellső eljárásnál nem Lehetséges a hosszúra vágott és érzékeny cellulóizagyapjút a használatos pamutipari léces 50» kártolión feldolgozni, a hengeres kártolok viszont nem adnak eléggé csomómentes, valamint az egyes szálakat illetően kellőképen párhuzamosított szalagot. A fésülés tehát ebben az esetben nélkülözhetetlen. 55. A fésülés azonban az érzékeny anyagot erősen igénybeveszi és a ceillulózagyapjú előállításakor létesített göndörödést ezenkívül majdnem teljesen kiegyenesíti, úgyhogy csak sima, kemény fogású és kevéssé 60 telt fogású fonalat kapunk. A második eljárásnak az az előnye van ugyan, hogy a fésülést elkerüli; a • cellulózagyapjú vonatkozó előállítási eljárásának természetében van azonban, hogy göndörödés az elő- 65-állíításkor nem jön létre. A szakítóművelelnél továbbá a göndörödés, még ha jelien is volna, alaposan kinyúlna, A szakítás azzall a különös hátránnyal jár, hogy a fonal) nyúlása csökken és végeredmény- 70» ben, mint könnyen érthető, csak igein kemény fogású és kevéssé telt fogású fonal