124225. lajstromszámú szabadalom • Csőalakú test hajlékony fémekből, vagy hajlékony, de alaktartó szigetelőanyagokból, villamos kábelek vagy vezetékek, különösen központos, nagyfrekvenciájú kábelek felépítéséhez

124225. 3 ismert módon, szigetelőanyagból készült 16 szalagtekercselés és ezen vízálló 17 kábelköpeny van. A 2. ábrában feltűntetett kiviteli alak 5 az 1. ábráiban feltűntetett kiviteli alaktól csak abban különbözik, hogy két keresztirányú horony egymást közvetlenül követi és a szigetelőtestek mindenkor két ilyen egymás mellett fekvő, keresztiirányú 10 horony között vannak. E kiviteli alaknál 20 a belső vezető és 21 a két vályúaliakban hajlított szalagból készült külső vezető. A külső vezetőben a párosával elrendezett 22 hornyok egymást rövid kö-15 zökben követik és ezek között vannak a tárcsa alakú 23 szigetelőtestek, melyek egyben a 20 központos vezető köztartó testei. A külső vezetőt alkotó két szalagot egymással kellő húzószilárdságú 24 sza-20 lagtekercselés köti össze. A 25 iekercselés szigetelőanyagból készült, zárt tekercselés, 26 pedig a kábel vízálló köpenye. A keresztirányú körhornyokkal rögzített szigetelőtesteket kellő szilárdságú 25 szigetelőanyagból kell készíteni. Ha a központos felépítésű vezetéket nagyfrekvenciájú átvitelhez használjuk, akkor célszerűen oly szigetelőanyagokat alkalmazunk, melyeknek kicsiny a dielektromos 30 állandója és nagyfrekvenciák mellett kicsiny a dielektromos veszteségszöge. Elsősorban kis veszteségű kerámiai termékek, vagy a polivinil vegyületek csoportjába tartozó szigetelőanyagok, p. o. polisztirol 35 alkalmazható előnyösen. A most leírt két kiviteli alak a találmánynak oly nagyfrekvenciájú kábelben való alkalmazását mutatja, amelynek egyetlen központos vezetéke van. A talál-40 many azonban természetesen alkalmazható oly nagyfrekvenciájú kábelbea is, melynek több központos vezetéke van és alkalmazható más átviteli célokra való központos vezetékeknél is. 45 Mint fent már említettük, különösen előnyös, ha légtérszigetelésű, központos felépítésű vezetékek külső vezetőjét két vályualakban hajlított szalagból állítjuk elő. Ilyen külső vezető alkalmazása esetén 50 a találmány értelmében a központos vezetéknél köz tartására a külső vezetőn be, lül legalább két szigeletőtestet alkalmazunk, melyek közül az egyiket az egyik külső vezetőszalagon, a másikat a másik 55 külső vezetőszalagon, járulékos eszközökkel rögzítünk. Emellett a külső vezetőszalag vályú alakját arra használjuk, hogy a szigetelőtesteket, amelyek alakja célszerűen a vályualakhoz simul, könnyebben rögzít- 60 sük, mert a szalagba beillesztett szigetelőtesteknek már 'bizonyos mértékű tartásuk van. Ezután TMár csak csekély járulékos eszközökre van szükség, hogy a szigetelőtesteket a szalagokon teljes mértékben 65 rögzítsük. Evégből p. o. a szigetelőtesteket a külső vezetőszalaghoz ragaszthathatjuk. Célszerűbb azonban, ha a szalag szegélyeit bepeFemezzük, vagy azokban rovatékökat készítünk és a szigetelöteste- 70 ket e peremek, illetőleg rovatékok útján rögzítjük. A találmány e kiviteli alakjának lényeges előnye, hogy a központos felépítésű vezeték előállítása könnyebb és olcsóbb. 75 A fcöztartótesteknek eddig használatos, időt rabló beszerelése elmarad, mert azokat sem sorakoztatni, sem a belső vezetőre oldalról feltolni nem kell. A szige-' telőtesteket a központos felépítésű veze- 8° ték előállítása előtt vagy alatt a külső vezetőszalagokkal összekötjük. További előnyöket érünk el, ha a külső vezetőt mint önhordozó testet képezzük ki. Ebben az esetben a külső vezetőt alkotó sza- 85 lagokon megerősített szigetelőtestek aránylag csekély szilárdságúak lehetnek, mert azok feladata egyidejűleg a belső vezető központosítása, de nem egyben a külső vezetőszalagok hordozása is. Ennek 90 következtében csökken a kapacitás és csökkennek a dielektromos veszteségek, ezenkívül megnő az átvitel sebessége is. A szigetelőtestek elrendezése e® alpok kialakítása különféle módon foganatosít- 95 ható. Az egyik célszerű kiviteli alaknál a köztartók helyén minden egyes külső vezetőszalagon egy-egy fólköralakú, vagy közelítően teljes körkeresztmetszetű szigetelőtestet rögzítünk, úgyhogy minden 100 egyes köztartóhelyen egymással szemben két szigetelőtest van. A hosszirányban egymásra következő köztartó helyeken azonban váltakozva alkalmazhatunk az egyik vagy a másik külső vezetőszalaggal 105 összekötött, félkör keresztmetszetű szigetelőtestet. Ennél a megoldásnál a belső vezetőt mindig két egymásra következő szigetelőtest tartja központos helyzetében. Egy másik hasonló kiviteli alaknál 110 alhalmazhatjuk az eddig is ismeretes sugárirányban haladó hasitokkal ellátott tárcsaalakú, köztartótesteket és ezekben van ágyazva a központos vezető. A hosszirányban egymásra következő köztartó- 115 helyeken váltakozva az egyik, majd a másik külső vezetőszalag van a körkeresztmetszetű, sugárirányban haladó ha-