124223. lajstromszámú szabadalom • Villamos fémgőzkisütőlámpa elgőzölögtethető fémfenéktesttel

Megjelent 194Q. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Wj3uJK SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124223. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — P. 9503. ALAPSZÁM. Villamos fémgó'zkisütőlámpa elgőzölögtethető fémfenéktesttel. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég, Eindhoven-foen (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi november hó 21. A találmány az úgynevezett wolfrámivlámpából indul ki, amelynél a hőmérsékleti sugárzás és a kisülési sugárzás egyidejű létesítésével a napfényhez ha-5 sonló keverékfényt kivannak elérni. Ezeknek a jelentékeny mérvben, hasznátalos wolfrámívlá,mp>áíknak buraalakú, hosszú nyakrésszel készült kisütőedényük van, mely nemesgázból való alaptöltést, jelen-10 tékeny mennyiségű higanyt és a kisülés révén fehérizzásra hevített, többnyire gömbalakú wolfrámelektródákat tartalmaz, amelyeket izzobuzaltekercs hidal át. Ezt az áthidaló tekercset abból a célból, 15 hogy a fényívnek magából a tekeresíből való kiindulását elhárítsák, a kisülési pályától oly távolságiban kell vezetni, hogy a feszültségesés, tehát a potenciálkülönbség és az elektródák közötti távol-20 sag viszonya lényegesen nagyohlb legyen, mint az egyik elektróda és bármelyik izzóhuzalrész közötti feszültségesés. Ezeknél a lámpáknál az a sugárzás, amelyet az elsősorban a wolfránielektródák felfűté-25 sere való fényív létesít, kicsiny, mert a fényív égési feszültsége aránylag kicsiny, többnyire 20 Volt-on alul van é:s az, üzemnél számottevően nem változik. Ezeknél a lámpáknál tehát a sugárzás főrészét a 30 fehéren izzó elektródatestek és részben még a gyújtáshoz és a gőzfejlesztéshez, alkalmazott áthidalási izzóhuzaltekercs is szolgáltatják. Így érthetővé válik, hogy a sugárzás létesítésének hatásfoka ezeknél 35 a lámpáiknál nem lényegesen nagyobb, mint a tisztán hőmérsékleti sugárzással működő lámpák, pl. izzólámipák esetében. Ehhez hozzájárul, hogy a wolfnámivlám.piáik hasznosítható élettartama tudvalevőleg néhány száz órát nem halad meg, mert 40 a fehérizzásra felhevített elektródatesteik erős elgőzölgése és elporlása folytán a falak jelentékeny feketedése igen korán be^ következik. Keverékfényt sugárzó lámpákkal lénye- 45 gesen kedvezőbb fényhozamokat és hoszszahíb élettartamokat érhetünk el, ha a találmány szerint az izzóelektródákat és az ezeket áthidaló izzóhuzalt rövid, csőalakú és célszerűen vesealakúan hajlított 50 kisütőeső veszi körül, amelyen az; üzem köziben elégtelenül felhevített falazatrészek nincsenek, ha továbbá az iátraniterhelést és a fémmennyiséget aként sízahjuk meg, hogy a lámpa üzemében a fém- 55 mennyiség teljes elgőzölgése mellett az iazóelektródák között nagynyomású ifényív létesül, amelynek az izzóhuzalra kapcsolódó égési feszültsége a közvetlenül a gyújtást követően fellépő első égési fe- 60 szültséig kétszeresénél nagyobb. A nagynyomású fényív feszültségfelvételének niegsokszorosításával és az üzemi gőznyomásnak esetleg igen nagy értékekre való növelésével természetesen a fényív 65 teljesítményfelvétele is azonos mértékiben növekedik és egyidejűleg az energiavesz^ teség a szokásos előtétellenállásban. megfelelően csökken. így tehát a fényív égési feszültségével a rendelkezésre álló háló- 70 zati feszültséget nehézség nélkül messzemenően megközelíthetjük. A gőznyomláis fokozása azonban a fényhozam jelentékeny növekedését további