124222. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. BA6YAR KIRÁLY! ^äÜl» SZABADALMI RTTírtSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 124282. SZÁM. VIF/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — P. 9438. ALAPSZÁM. Villamos kisütó'cső. N. V. riiilips' Gloeilampenfaforieken cég" Eindhoven-ben (Németalföld). A. bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 5. Kémetországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 7. A találmány villamos kisütőcső, mely szekundéremiisiszióeüektródával, azaz oly elektródával ellátott elektrodarendsizeirt tartalmaz, mely felületének legalább egy ré-5 szón oly anyagból van, melyből primérelektronáram felcsapódásakor szekunderelektronok könnyen lépnek ki. E kisütőcsövek gyakori hátránya, hogy röviddel! a cső> üzembehelyeizése után az 10 említett elektróda kezdetben jó szekunderemissziója csökken, még pedig azért, mert valiamely primérkatódáról aktív, fémes anyag gőzölög el és a szekimdéremissziiÓ!éltektródára csapódik. Javasoltuk már vilia-15 mos kisütőcső elektródáinak, mely cső egyebek között szekundéremlsszióelektródát is tartalmaz, olyan elrendezését, hogy aktív anyag, pH. bárium, amely a primérkatódáról elgőzölög, a szekundéremisszióelektró-20 dát (elektródákat) el nem érheti. Ismeretes továbbá a primérkatódának szekundéremisszióelektródára való eme visszahatásának csökkentése ez elektródák egyikének vagy minákét elektródának hőmérséklet-35 szabályozása révén. Ezdrányú kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy az emllíbett visszahatásit teljesen megakadályozthatjuk és ezenfelül további előnyöket is eltérhetünk, ha a talál-30 many szerinti kisütőcsövet alkalmazzuk. A találmány szerinti kisütőcső elektródarend&zert tartalmaz oly anyaggal ellátott szekundéremisszióellektródával, amely an:nak a fémnek esetileg jelenlevői fölös meny-35 nyiségét lekötheti, melynek egyik vegyületéből a szekundérelektronokat emittáló, ez elektróda felületének legalább egy részén elhelyezkedő anyag van. Ugyanis azt találtuk, hogy sok esetben, különösen ha priméremitterként bárium- tf> oxidot alkalmazunk és a szekundéremiszr szióelektródát céziumoxiddal borítjuk, a primérkatódáról elgőzölgő bárium azok között a körülmények között, melyek között a cső dollgozik, báriumoxid és szabad cc- fö zium képződése közben reagál; a szekundéremisszió emellett ekkor meglehetősem jó marad, minthogy a szabaddá váló cézium elgőzölög. Éppen ez elgőízölgés következtében azonban ismét más hátrányok 5> adódnak, úgy, hogy jó eredményt csupán akkor kapunk, ha a találmány szerint arról! gondoskodunk, hogy a fém, kiváltképen a cézium, fölös mennyisége lekötődjék. Ez ia lekötés pl. úgy mehet végbe, 55 hogy az alkálifémet vegyülettel reagáltatjuk, mimelllett az alkálifém vegyülete kelietkeziik és mimellefct gondoskodnunk kell arról!, hogy a másik reakció termék illanó ne Hegyen. Kitűnő' eredményeket kapha- 60 tunk ezüstkloriddal, molibdénszulifiddal, ferroszulfiddal, stb., melyek az elektródán réteg alakjában lehetnek jelen. Ez elektróda jó működésére igen előnyös, ha az alkalmazott anyag a villamos áramot ve- 85 ziuti. így a lekötés a találmány egyik előnyös foganatosítása szeriint úgy is végbemehet, hogy a szekundéremisszdóelektródát fém, pl. ólom, ón, stb. rétegével látjuk el, mely fémek tulajdonsága, hogy a képző- 7o dött céziumot vagy más alkálifémet lekötik.