124214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasgomolyák előállítására forgócsőkeencében ércekből és egyéb vastartalmú anyagokból

2 124314. mással való érintkezését egybehegedésük végett lehetővé tegye. Másfelől nem szabad annyira folyósnak lennie, hogy a salakban levő redukálóanyag kiváljék és 5 a salak felszínére szálljon, a salak pedig ne hordja többé a gomolyákat, hanem ezeket a salakon át a kemencefenék legmélyebb pontjára lesüllyedni engedje. A kísérletekből és megfontolásokból 10 levont fenti tapasztalati elvekből adódik a találmány értelmében az a műszaki eljárási szabály, hogy a salak FeO- és MnO-tartalma a következő határokon belül állítandó be: (5 E tartalomnak elég nagynak kell lennie, hogy a gomolyák széntartalma olyan kis értéken legyen tartható, hogy cseppfolyós vasfürdő ne keletkezhessek és a: salak képződés- és lágyuláspontja 1400°-on alul 20 eső hőmérsékletekre szálljon le; másfelől e tartalomnak elég kicsinek kell lennie, hogy a.salak viszkozitása mintegyllOO— 1400°-nyimunkahőmérsékleteken ne csökkenjen annyira, hogy a redukálóanyag a 25 salaktól elkülönüljön és gomolyák a salakból kiváljanak. E műszaki szabályokat közelebbről a következő példák kapcsán magyarázzuk meg: 30 Alacsony salakképződés- és lágyuláspontú ércek, pl. olyanok esetén, amelyek négy, három és két vegyértékű oxidokat kb. egyenlő mennyiségben tartalmaznak, különösen pedig nagyobb MnO-tartalmú 35 és mintegy 1150—1250°-on lágy salakot adó ércek esetén a gomolyák meg nem engedett karbonizálásának veszélye kicsiny és ilyen esetben 1—2% FeO-tartalmú salakokkal dolgozhatunk. Ellen-40 ben oly ércek esetén, amelyek érkőzetként csak Si02

-t és CaO-t illetve MgO-t tartalmaznak és salakjuk lágyuláspontja mintegy 1400° vagy ennél is magasabb, nagyobb pl. mintegy 5—8% FeO-tar-45 talmú salakkal kell dolgoznunk. Ez úton elérjük egyrészt a salak képződés- és lágyuláspontjának leszállását pl. 1300°-ra és egyúttal megakadályozzuk a gomolyák ilyen magas hőmérsékleten mutatkozó 50 hajlandóságát meg nem engedett karbonizálásra. Másrészt a nagyobb FeO-tartalom csökkenti a salak viszkozitását, úgyhogy az a veszély állhat elő, hogy a redukálóanyag és a salak egymástól el-55 különüljenek és a gomolyák különválnak. Sok esetben tehát célszerű lehet, hogy a salak képződés- és lágyuláspontját nagyobb FeO-tartalom helyett vagy mellett salakképző adalékokkal leszállítsuk, amikoris arra kell törekednünk, hogy a eo lágyulásponton lehető nagy viszkozitású salakot kapjunk. A lágyuláspont leszállítására kovasavban igen dús ércek esetén, nagy FeO-tartalom beállítása mellett, bázisok, mint mész, dolomit, stb. hozzá- 65 adása, igen bázisos ércek esetén pedig megfordítva kovasav, illetve kovasavban dús ércek hozzáadása alkalmas. A viszkozitás növelésére timföld vagy titánsav, vagy hasonló hatású anyagok hozzáadása ?o ajánlatos. Ilyen ércek elegyítésekor arra kell törekednünk, hogy a salak képződés- és lágyuláspontját, tekintettel a gomolyák karbohtartalmának meg nem engedett 75 növekedésének veszélyére, lehetőleg 1200—l300°-nyi hőmérsékletre állítsuk be, úgyhogy a Salakban már mintegy 4—5%-nyi FeO-tartalom elegendő a gomolyák meg nem engedett karbonizálásá- 80 nak megakadályozására és ékként jó vaskitermelés biztosítására. Ha aránylag csekély viszkozitású salakkal kell dolgoznunk és a vizskozitás növelése adalékokkal gazdasági okokból nem 85 lehetséges, ajánlatos, hogy a kemence gomolyaképződési övében különösen nagy rétegmagasság fenntartása mellett különösen lassú anyagáthaladással dolgozzunk. A kemencében lévő anyagréteg 90 nagyobb vastagsága megkönnyíti a hőmérsékletnek szűk határokon belül való beállítását és fenntartását, ellenben kisebb rétegmagasság esetén keletkezhetnek helyi hőmérsékletingadozások, ame- 95 lyek azután ilyen anyag eset én cseppfolyós salak átmeneti keletkezését, vagy a salak ki nem elégítő képződését eredményezhetik. A gyakorlati üzemben a rétegvastagság e növelését azzal érjük el, hogy íoo a kemence kiadó végén különösen magas torlasztó gyűrűt alakítunk ki, vagy pedig olyan kemencét alkalmazunk; amelynek a kemence többi részéhez képest kibővített gomolyaképző öve van. 105 Szabadalmi igények: 1. Eljárás gomolyák előállítására forgócsőkemencében ércekből és egyéb vastartalmú anyagokból, amelyre jellemző, hogy ä salak FeO- és MnO-tartal- no mát a következő határokon belül állítjuk be: a) elég nagy legyen ahhoz, hogy a gomolyák széntartalma oly kicsiny-