124214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasgomolyák előállítására forgócsőkeencében ércekből és egyéb vastartalmú anyagokból

2 124314. mással való érintkezését egybehegedésük végett lehetővé tegye. Másfelől nem sza­bad annyira folyósnak lennie, hogy a salakban levő redukálóanyag kiváljék és 5 a salak felszínére szálljon, a salak pedig ne hordja többé a gomolyákat, hanem ezeket a salakon át a kemencefenék leg­mélyebb pontjára lesüllyedni engedje. A kísérletekből és megfontolásokból 10 levont fenti tapasztalati elvekből adódik a találmány értelmében az a műszaki eljárási szabály, hogy a salak FeO- és MnO-tartalma a következő határokon belül állítandó be: (5 E tartalomnak elég nagynak kell lennie, hogy a gomolyák széntartalma olyan kis értéken legyen tartható, hogy cseppfolyós vasfürdő ne keletkezhessek és a: salak képződés- és lágyuláspontja 1400°-on alul 20 eső hőmérsékletekre szálljon le; másfelől e tartalomnak elég kicsinek kell lennie, hogy a.salak viszkozitása mintegyllOO— 1400°-nyimunkahőmérsékleteken ne csök­kenjen annyira, hogy a redukálóanyag a 25 salaktól elkülönüljön és gomolyák a salakból kiváljanak. E műszaki szabályokat közelebbről a következő példák kapcsán magyarázzuk meg: 30 Alacsony salakképződés- és lágyulás­pontú ércek, pl. olyanok esetén, amelyek négy, három és két vegyértékű oxidokat kb. egyenlő mennyiségben tartalmaznak, különösen pedig nagyobb MnO-tartalmú 35 és mintegy 1150—1250°-on lágy salakot adó ércek esetén a gomolyák meg nem engedett karbonizálásának veszélye ki­csiny és ilyen esetben 1—2% FeO-tar­talmú salakokkal dolgozhatunk. Ellen-40 ben oly ércek esetén, amelyek érkőzetként csak Si02 -t és CaO-t illetve MgO-t tar­talmaznak és salakjuk lágyuláspontja mintegy 1400° vagy ennél is magasabb, nagyobb pl. mintegy 5—8% FeO-tar-45 talmú salakkal kell dolgoznunk. Ez úton elérjük egyrészt a salak képződés- és lágyuláspontjának leszállását pl. 1300°-ra és egyúttal megakadályozzuk a gomolyák ilyen magas hőmérsékleten mutatkozó 50 hajlandóságát meg nem engedett kar­bonizálásra. Másrészt a nagyobb FeO-tartalom csökkenti a salak viszkozitását, úgyhogy az a veszély állhat elő, hogy a redukálóanyag és a salak egymástól el-55 különüljenek és a gomolyák különválnak. Sok esetben tehát célszerű lehet, hogy a salak képződés- és lágyuláspontját na­gyobb FeO-tartalom helyett vagy mellett salakképző adalékokkal leszállítsuk, ami­koris arra kell törekednünk, hogy a eo lágyulásponton lehető nagy viszkozitású salakot kapjunk. A lágyuláspont leszállí­tására kovasavban igen dús ércek esetén, nagy FeO-tartalom beállítása mellett, bázisok, mint mész, dolomit, stb. hozzá- 65 adása, igen bázisos ércek esetén pedig megfordítva kovasav, illetve kovasavban dús ércek hozzáadása alkalmas. A visz­kozitás növelésére timföld vagy titánsav, vagy hasonló hatású anyagok hozzáadása ?o ajánlatos. Ilyen ércek elegyítésekor arra kell töre­kednünk, hogy a salak képződés- és lágyuláspontját, tekintettel a gomolyák karbohtartalmának meg nem engedett 75 növekedésének veszélyére, lehetőleg 1200—l300°-nyi hőmérsékletre állítsuk be, úgyhogy a Salakban már mintegy 4—5%-nyi FeO-tartalom elegendő a go­molyák meg nem engedett karbonizálásá- 80 nak megakadályozására és ékként jó vas­kitermelés biztosítására. Ha aránylag csekély viszkozitású salak­kal kell dolgoznunk és a vizskozitás növe­lése adalékokkal gazdasági okokból nem 85 lehetséges, ajánlatos, hogy a kemence gomolyaképződési övében különösen nagy rétegmagasság fenntartása mellett külö­nösen lassú anyagáthaladással dolgoz­zunk. A kemencében lévő anyagréteg 90 nagyobb vastagsága megkönnyíti a hő­mérsékletnek szűk határokon belül való beállítását és fenntartását, ellenben ki­sebb rétegmagasság esetén keletkezhet­nek helyi hőmérsékletingadozások, ame- 95 lyek azután ilyen anyag eset én cseppfolyós salak átmeneti keletkezését, vagy a salak ki nem elégítő képződését eredményez­hetik. A gyakorlati üzemben a réteg­vastagság e növelését azzal érjük el, hogy íoo a kemence kiadó végén különösen magas torlasztó gyűrűt alakítunk ki, vagy pedig olyan kemencét alkalmazunk; amelynek a kemence többi részéhez képest kibőví­tett gomolyaképző öve van. 105 Szabadalmi igények: 1. Eljárás gomolyák előállítására forgó­csőkemencében ércekből és egyéb vas­tartalmú anyagokból, amelyre jellem­ző, hogy ä salak FeO- és MnO-tartal- no mát a következő határokon belül állítjuk be: a) elég nagy legyen ahhoz, hogy a gomolyák széntartalma oly kicsiny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom