124212. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás feszültségerősítésre, elektronáramok vezérlésére és villamos tárolásra

3Ieg-.jeleiit 11>4<>. évi iiugusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124212. SZÁM. VJI/J. OSZTÁLY. K. 13809. ALAPSZÁM Berendezés és eljárás feszültségeró'sítésre elektronáramok vezérlésére és villamos tárolásra. Dr. Ing". Krawinkel Günther, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi április hó 20. Németországi elsőbbsége 1936. évi április hó 25. A találmány berendezés feszültségerősítésre, elektronáramok szabályozásara és villamos tárolásra, amelynél másodlagosan emittáló lemeznek eleikítronbombázás mel-5 letti feltöltési jelenségeit hasznosítj'Lik. Ha szigetelt lemezt, mely előtt egy, vagy több leszívóelektródát rendeztünk el, elektronokkal, bombázunk^ akkor az olyan potenciált vesz fel, amelyet a lemezbe ütköző 10 elektronok s lemez sziekunderemissziójával kiváltott elektronok és a leszívópotenciál közötti egyensúly határoz meg. A találmány iéírtelmében a lemez potenciálját az egyensúlyt meghatározó egy, vagy több 15 tényező befolyásolásával vezéreljük. A találmány egyik példákénti kiviteli alakját az ábra mutatja. A K katódából kiinduló elektronáram a (g) vezérlőelektródán áthalad és eléri a 20 többi elektródától szigetelt P lemezt. Az elektronsugár e lemezből többé vagy kevésbbé erős szekunderemissziót vált ki. Ha az elektronok sebessége kicsiny, akkor a szekunderemisszíió is megfelelően kicsiny 25 és a szigetelt P lemea potenciálja gyakorlatilag megegyezik a katóda potenciáljával. Ha aa elektronok! sebességét fokozzuk, akkor a szektinderemi.ssz'ió növekszik. A szabaddá váló eletronokat a leszívómező, 30 amelyet a felvett példában az A leszívóelektróda és a G elektróda alkotnak, egészben, vagy részben levezeti, minek következtében a szigetelt lemez megfelelően pozitív potenciált vesz fel. Ha a szekun-35 deremisszió erős, akkor a lemez potenciálja majdnem a leszívóelektródák potenciáljáig, illetőleg oly értékre emelkedik, amelyet a leszívómező határoz meg. A szigetelt lemez potenciálja különböző módokon vezérelhető. Így ezt 40 a potenciált a lemezbe ütköző elektronok sebességének és/illetőleg mennyiségének befolyásolásával vezérelhetjük. A szigetelt lemez potenciálja azonban vezérelhető a leszílvómező befolyásolásával is, de 45 a most említett kétféle eljárás együttesen is alkalmazható. Megfelelő elrendezés esetén a lemez potenciáljának ingadozása a felhasznált vezérlőfeszültség sokszorosa lehet. Ez esetben feszültségerősítés jelent- 50 kezik, melyet további vezérlésekre használhatunk. Az ábrában G olyan elektróda, auielylyel a leszívómező vezérelhető, míg a (g) ráccsal az elektronok sebességét és meny- 55 nyiségét befolyásolhatjuk. Könnyen, készíthetünk olyan elektródaelrendezéseket is, amelyek a kombinált vezérlést lehetővé teszik. Az a—b ós e—f kapósokon vezetjük be 60 a vezérlőfeszültséget, míg a c—d kapcsokon az erősített feszültséget vesszük le. Ezt a teljesítményt nem adó, de erősített feszültséget önmagában ismert módon használjuk fel. így pl. ezzel a feszültség- 65 gel normális elektronkisüiőeső rácsa vezérelhető, vagy pedig azzal szekunderemisszióval dolgozó erősítő áramát vezérelhetjük. Ez a feszültség arra is alkalmas, hogy azzal eléktronsugárcső vagy 70 lionsiugárcső sugarát útjából kitérítsük, illetőleg azt elektrooptikai hatások létesítésére is felhasználhatjuk. A vezérlőberendezés a vezérlendő rend-