124200. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamos kisütőlámpa

Megjelent 1940. évi augusztus lió 1-én. [AGYÁÉ KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 124200. SZÁM. VII/b. OSZTÁLY. — T. 6400. ALAPSZÁM. Nagynyomású villamos kisütőlámpa. Patent-Treuhanű-Geseilschaít für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 19. Németországi elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 10. A találmány oly nagynyomású villamos kisütőlámpára vonatkozik, amelynek nagy hőmérsékleten megömlő üvegből, célszerűen kvarcüvegből való, szilárd 5 izzóelektródákat, nemes gáztöltést és némi higanyt tartalmazó kisütőedénye van és amely úgy van terhelve, hogy az üzemi gőznyomás sok atmoszférát tesz ki. Á találmány célja oly nagynyomású 10 kisütőlámpa létesítése, melynek teljesítményfelvétele 200 wattnál kisebb és amely a szokásos hálózati feszültségekkel tartható üzemben, valamint általános világítási célokra jól alkalmazható. Kívá-15 natos továbbá, hogy a lámpa bonyolult, például az ismert vízhűtéses nagynyomású kapillárlámpák esetében szükséges hűtőberendezések nélkül legyen használható, 20 Ismeretes, hogy különösen oly nagynyomású kisütőlámpák, melyek ívének égési feszültsége a hálózati feszültségetmesszemenően megközelíti, a feszültségekkel szemben nagymértékben érzéke-25 nyék, minthogy például a hálózatifeszültség hirtelen megnövekedésekor, a kisülési áram erősségét meghatározó áramerősséghatároló előtétellenállásának kell a teljes túlfeszültséget felvennie. így például a 30 hálózati feszültség 5%-os megnövekedése a hálózati feszültségnek körülbelül 20'%át felvevő előtetellenállásra 25%-ostúlfeszültségként hat, amely a kisülési áram erősségét 25%-kal megnöveli. Szakkörök 35 általános nézete az volt, hogy a viszonyok a valóságban még rosszabbak, minthogy a fényív égési feszültsége növekvő áramerősséggel nemcsak hogy nem nő, hanem inkább csökken és ennek következtében túláram keletkezését még elősegíti. 40 Másrészt nagyfontosságú, hogy az általános világítás céljaira és egyéb célokra is alkalmas lámpa teljesítményfelvétele és fényleadása messzemenően állandó maradjon, minthogy különben a például 45 hurkolt hálózatokban elkerülhetetlenül fellépő feszültségingadozások elviselhetetlen fényingadozásokat okoznak és a lámpák fényteljesítménye aszerint változik, hogy azok a feszültségeséseket felmutató 50 hálózatok mely pontjaihoz vannak kötve. Meglepetésszerűen kitűnt, hogy az általános véleménnyel ellentétben nem valamennyi nagynyomású kisütőlámpa áramfeszültség görbéje esik, sőt az ívhosszúság 55 centiméterenkénti kisebb fénytéljesitmények körzetében eső karakterisztika a fényív növekvő teljesítményével mindinkább ellaposodik, majd vízszintes és azután lassan emelkedő részbe megy át 60 és végül az ívhossz centiméterenként 300 wattnál nagyobb teljesítményfelvétel esetében jelentős mértékben emelkedik. A találmány szerinti lámpa esetében a fényív e legnagyobb fajlagos teljesít-65 ményfelvételének körzetét a fenti hátrányok kiküszöbölése végett kihasználtuk. Ez egyben további előnyökkel jár, így például a karakterisztika erős emelkedésének következtében az előtétellenállás az 70 eddig szokásosnál lényegesen kisebbre