124177. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú, különösen tüzelőanyagbefecskendező szivattyú

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIEilII #^H» SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124177. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — D. 5210. ALAPSZÁM. Folyadékszivattyú, különösen tüzelőanyagbefecskendezö szivattyú. Daimler-Benz Aktiengesellschaft, Stuttgart, mint Posch Oskar mérnök, München jogutódja. A. bejelentés napja 1939. évi augusztus hó 4. Németországi elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 13. Az eddig használt, folyékony tüzelőanyagok szállításához, különösen pedig azoknak égési erőgépekbe való fecskendezéséhez való szivattyúk hátrányos tu-5 lajdonsága, hogy szívóképességük viszonylag csekély, a fordulatszám növekedésével miég tovább csökken és növelkvő hőmérséklettel különösen könnyen illó tüzelőanyagok esetén a tüaelőanyagszál-10 lítás megszűnését okozhatja. Ha ugyanis a szívó vezetékiben uralkodó depresszió következtében gőzbuborékok keletkeznek, vagy a tüzelőanyag légbuborékokat ragad magával, a tüaeilőanyagszállítás kihagy, 15 mert a szivattyú hengerébe jutó gőz-, illetőleg légbuborékok a dugattyú mozgásának ritmusában összenyomódnak, majd ismét kiterjednek, tehát rugalmas párnaként hatnak és így egyrészt a tüzelő-20 anyagnak a nyomóvezetékbe való szállítását, másrészt annak a szívóvezetéken át való beszívását megakadályozzák. E körülmény a, szivattyúk üzembiztonságát és működésük pontosságát nagyon hátrá-25 nyosan befolyásolja. Megszüntetése végett a tüzelőanyagtartály és a befecskendező szivattyú közötti szívóvezetékbe járulékos szállító szivattyút iktattak, amely a folyékony tüzelőanyagot káros gőzbu-30 fcorékok képződésének megakadályozására elegendő nagy nyomás alatt áramoltatja a befecskendező szivattyúhoz, A találmány tárgya oly i'olyadékszivatityú, különösen tüzel őanyagbefecsken-35 dező szivattyú, melynek szívóhatása maximális és amelynél gőz- vagy légbuborékok fellépése meg van akadályozva, úgyhogy járulékos szállítószivattyú alkalmazása felesleges. A találmány értelmében evégből oly 40 szivattyút alkalmazunk, amelynek két, egymással szembemozgatott, a szivattyúteret homlokfelületeikkel közrefogó dugattyúja van és a szivattyú rugóhatása alatt egymással szembemozgatott két du- 45 gattyújáűak hamlokfelületét úgy munkáljuk meg, hogy azok találkozásukkor káros tér meghagyása nélkül fekszenek meg egymáson és így a szivattyúteret teljes egészében kiürítik. Célszerű, ha a 50 szivattyú dugattyúinak homlokfelületei a hengerifelületek'kel éles átmenetet alkotva metsződnek, vagyis ha a két felület egymással lekerekítés nélküli sarokban italaikO'zik, továbbá, ha a szivattyú 55 mindkét dugattyújának homlokfelülete egymáshoz van csiszolva és fényesítve. A homlokfelületek gondos megmunkálása igen fontos, minthogy már igen kis káros terek jelenléte esetén is a szivattyú du- 60 gattyúi közt visszamaradó tüzelőanyag a legközelebbi szívólöket alatt létesülő vákuum hatására elgőzölög ós ezzel legalább is a szivattyú szívóhatását csökkenti és megszünteti a különösen tüzelő- g5 anyagot befecskendező szivattyúk esetében megkívánt pontos tüzelőanyagadagolást. A dugattyúk közötti, például a dugattyúk élének lekerekítésével, a dugattyúk fenekének megmunkálási baráz- 70 dáival, gyártási pontatlanságaival és egyenetlenségeivel okozott káros tér tel-