124176. lajstromszámú szabadalom • Forgó robbanó motor

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-éii. .; . MÁGYÁR KIR ^ LTI Í^BS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS ,,. 124176. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. — B. 14329. ALAPSZÁM. Forgó robbanó motor. Báró Gyula gépészmérnök hallg-ató, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi július hó 24. A motor célja az, bogy a robbanó ener­giát az eddigi dugattyús kényszermozgá­sos kibasználáöa helyett közvetlen körmoz­gássá alakítsa, miáltal a munka végzésére 5 természetesebb és a megterhelés nagyobb határok közti hirtelen változását rugal­mas járása miatt jobban elbíró motort nyer­jünk úgy, hogy az, eddig használatos rend­szereknél a mozgó motörtömeg egy részé-10 nek elvesző, sőt káros tehetetlenségi ener­giáját is a munkavégzésre és a motor já­rásának teljesen egyenletessé tótelére for­dítsuk. "<" ' Elgondolása az, hogy míg a mai 15 dugattyús motorok működése valami­lyen energiát tároló lendítő szerv nélkül nem oldható meg, a forgó rob­banó motornál a motortömeg nagy része forgó mozgást végezzen és egy-20 úttal maga legyen a lendítő szerv is, amely a robbanó energiát ne ide-oda járó du­gattyúk és főtengely közvetítésével, ha­nem közvetlen és teljesen alakíthassa át azáltal, hogy az erő hatásának kitett fe-25 lületnck a legtöbb energiát vivő pillana­tában ne kelljen visszaindulnia, hanem természetesen és tehetetlenségét is kihasz­nálva, foroghasson tovább. A találmány tehát forgó robbanómotor, 30 jellemezve azzal, hogy az égési tereket legalább egy-egy gáztömítően elrendezett felület határolja, melyek egymáshoz- kon­centrikusan és független tengelyeken van­nak elhelyezve és olyan szerkezettel ösz-35 szekötve, mely által az égési teret hatá­roló egyik felületet hordozó külső test folyamos forgása mellett a másik határ­felület ugyanolyan értelmű forgásában olyan abszolút és viszonylagos sebesség­változás érhető el, hogy, alkalmas szerke- 40 zettel az ellenkező irányú elfordulásában meggátolva, az explózió hatása alatt álló felületet adjon, illetve viszonylag gyor­sabban fordulva, a következő robbanásig ugyanoda kerüljön, ahova az egyik hatá- 45 roló felület a külső test folytonos forgá­sával került. Az ábrákat könnyebb érthetőség végett a leírásban ismertetem. Tekintsünk el minden megoldásbeii rész- 50 létkérdéstől és tárgyaljuk pusztán az alap­elvet úgy, ahogy a forgó robbanómotor gondolata keletkezett. Vegyünk egy (1) lendítő kereket ten­gellyel (első ábra), melynek a koszorú- 55 jára (2) érintőlegesen egy (3) motorhen­gert erősítünk. A (3) hengerben gáztömí­tően mozgatható (4) dugattyú (5) karja az (1) lendítő kerékkel koncentrikusan, (7) független tengelyre kapcsolt (G) karra van 60 (8) csuklósan erősítve és úgy a forgó (1) lendkerék, mint a vele kapcsolatban levő i(6) kar (7) gyűrűje a (9) álló ten­gelyre van koncentrikusan ágyazottan el­rendezve. Az egész szerkezetet hordozó 65 (9) álló tengellyel merev kapcsolatban a (10) fogaskerék van. Ha a (1) lendkerék forog, a rajta levő (12) csapra forogha­tóan ágyazott (11) fogaskerék az álló (10) fogkoszorún legördül, miáltal a (12) csap 70 körül forgásba jön. A forgó (11) fogaske­rék a veLe (13) és (14) omelokarok utján kapcsolatban levő (6) ,és (5) karok által a (4) dugattyú mozgásba hozza, de a moz­gást előidéző (15) csap a (12) csaphoz vi- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom