124156. lajstromszámú szabadalom • Csillag-háromszög átkapcsoló
Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIR Á LYI #d|» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124156. SZÁM. VII/G. OSZTÁLY. V. 3709. ALAPSZÁM. Csillag-háromszög kapcsoló. Vincze Sándor István, oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 23. Az eddig használatos csillag-háromszög -kapcsolóik, amint ismeretes, a fogyasztót, például elektromotort, indításkor csillagba kapcsolták, a kellő fordulat elérése 5 után pedig háromszögbe kapcsolták át, megszakításkor tehát a háromszögű üzemi helyzetnek megfelelően két fázisgombolyításnak vektoriális áram összegét kellett megszakítaniuk. A csillag-háromszög 10 kapcsolókat ennek megfelelően úgy is el szokták készíteni, hogy azoknak három helyzetük legyen, melyek közül az első a csillaghelyzetnek, a második a háromszög kapcsolású üzemi helyzetnek, a harmadik 15 az árammegszakítási, tehát a fogyasztók lekapcsolási helyzetének felel meg. Ily ismert kapcsoló kapcsolási helyzeteit és működését a csatolt rajz 1. ábrája alapján magyarázzuk, abból a célból, hogy 20 vele a találmány szerinti, 2. ábrán vázolt csillag-háromszög kapcsolót könnyebben öísszehasonlíthassuk és lényegét kifejthessük. Az 1. ábra szerinti ismert csillag-há-25 romszög kapcsoló' bekapcsolásakor ia (2) érintkezők ós a (6) érintkezők zárva vannak, tehát a (7) fogyasztók csillag kapcsolásban vannak az '(1) hálózatra kapcsolva. Ha a fogyasztó egy-egy fázisgom-30 bolyításán ilyenkor >(I) áram folyik keresztül, akkor természetesen a (2) és (6) érintkezőkön is csupán ez áram halad át. Ha a kapcsolót a 'háromszög helyzetbe váltjuk át, akkor a (6) érintkezők nyitva 35 vannak, a (2) érintkezők zárva maradnak, egyúttal pedig az (5) érintkezők is záródnak. Ekkor már lai fogyasztók háromszögbe vannak kapcsolva és az egyébként előbbivel azonos terhelési viszonyok esetén a hálózatból I. j/~ 3. áramot vesznek föl. Ez 40 az áram teljes egészében átfolyik a (2) érintkezőkön. Megszakításkor, a (2) érintkezőknél tehát e teljes áramot kell megszakítani, miért is a (2) érintkezőket erre az üzeniáramerősségre kell méretezni, 45 illetőleg ez érintkezőknek ily névleges üzemáramerősségre kell méretezve lenniök. A találmány szerinti kapcsolónál, melynek póldaképpeni kiviteli alakját a 2. ábra szemlélteti, a csillagba kapcsolt 50 helyzetnél a (2) és (6) érintkezők zárva vannak, tehát a, fent említett példa szerinti terhelésnél >(I.) áram folyik keresztül az összes érintkezőkön. Ha e kapcsolót háromszögű helyzetbe váltjuk át, akkor 55 a (6) érintkezők nyitva vannak, a (2) ós (5) érintkezők pedig zárva vannak. Ez esetben a fogyasztók természetesen a hálózat minden egyes fázisából I. |/ 3. áramot vesznek fel, úgy mint előbb, azonban 60 a (2) és az i(5) érintkezőkön is csupán (I) áram folyik keresztül, nem pedig I. \ 3. áram. Ennek oka az, hogy a megszakításra való (2) érintkezők is a fogyasztónak csupán egy-egy fázisgombolyításával 65 vannak sorbakapcsolva, tehát nem folyik rajtuk keresztül két fázisgombolyítás áramainak vektoriális összege. Szembetűnő az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolások összehasonlításánál az a körülmény, hogy 70 míg az 1. ábra szerinti kapcsolásnál az áramhozzávezetés .a hálózatból a (2) érintkezőkhöz csatlakozik ©s az áram csak ezeken való átfolyás után jut a többi érintkezőkhöz, addig a találmány szerinti, 75
