124155. lajstromszámú szabadalom • Soros kapcsoláshoz való villamos izzólámpa, különösen 220 Volt feszültségnél nagyobb hálózati feszültségű áramkörökhöz

Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124155. SZÁM. Vll/h. OSZTÁLY. — T. 6372. ALAPSZÁM. Soros kapcsoláshoz való villamos izzólámpa, különösen 220 Volt feszültségnél nagyobb hálózati feszültségű áramkörökhöz. Pateiit-Treíihaiid-Gesellschaíí für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1939. évi május hó 31. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 4. Soros kapcsoláshoz való villamos izzólámpákat rendszerint átütő biztosítóval szoktak felszerelni, hogy a lámpa világítótestének törésekor annak önműködő 5 rövidre zárása következtéiben a sor többi lámpája tovább égjen, illetőleg az áramkör bekapcsolásával üzembehelyezihető legyen. Az ilyen soros kapcsolású izzólámpáknál alkalmazott átütő biztosítékot 10 különféle módon szokták kiképezni. Ezek a biztosítók rendszerint oxidált alunii rnumdrótok vagy aluminiuTniszalagok, amelyek a lámpa talpcsövóben a lámpa két áramhozzávezető drótja körül van-15 nak elrendezve. Ezek az átütő biztosítók a kellő biztonsággal lépnek működésbe, ha a lámpa világítóteste be nem kapcsolt, tehát hideg állapotban törik el, működésük azonban megbízhatatlan, ha 20 a világítótest égő állapotban törik el. Ez utóbbi esetben, különösein ha a soros kapcsolású izzólámpát 220 Volt !fészültségét meghaladó feszültségű áramkörökben, tehát például villamosvasutak árani-25 köreiben tartjuk üzemben és a lámpa ég, előfordul, hogy a világítótest törési helyénél lévő-végein a törési helyre eső részfeszültséget felvevő fényív keletkezik, úgyhogy az áram a világítótesten át 37 tovább folyik és az átütőbiztosítóra nem esik az átütéshez szükséges teljes hálózati feszültség. A keletkezett fényív azonban a felvett áramlerőisség növekedése közben könnyen átterjed az áramhozzá-35 vezető drótokra és nemcsak a lámpaedénynek, hanem az aljzatnak és a foglalatnak is tönkremenetelét okozza, Ilyen esetekben a esatlakozókábeil is meggyulladhat. Villamos soros kapcsolású izzólámpák - 40 nál fellépő ez a hátrány elkerülhető, ha a találmány értelmében az áramot hozzávezető drótokat nemcsak a talpcső préselési helye és az aljzat között elrendezett átütőbiztO'SÍtóval hidaljuk át, hanem a 45-lámpaedénynek belsejében lévő helyen a világítótest és a talpcső1

között az áramhozzávezető drótokat egymáshoz járulékosan annyira közelítjük, hogy a fentemlített fényív keletkezésekor ezen az 50 utóbbi helyen lévő áraimihozzávezető drótok összeolvadnak. Mivel az áramlhozzávezető drótoknak ilyen összeolvadása esetén a fényív elalszik, az aljzat, a foglalat és a csatlakozókábel a lámpa belse- 55 jében fellépő, megnövekedő, illetőleg túlságos hosszú fényív következtében nem sérülhetnek meg. Másrészt az egybeolvadt áramhozzávezető drótok a sor többi lámpáján való zavartalan áramatmemetet QQ biztosítják, úgyhogy ezek a lámpák az egyik lámpa világítótestének törése következtében nem alszanak ki. Ha a találmány szerinti lámpában a világítótest hideg állapotban törik el, akkor a lámpa- 6& sor bekapcsolásakor la megsérült lámpa átütőbiztosítéka azonnal működésbe lép anélkül, hogy a törött világítótesten fényív keletkeznék. Abban az időben, amikor villamos izzó- 70 lámpáknál még szénpálcából készült világítótesteket alkalmaztak, az ilyen lámpák soros kapcsolása végett a szénpálcáfcat tartó áramihozzávezetőknek a vilá-