124142. lajstromszámú szabadalom • Berendezés káros visszatérő áramok keletkezésének megakadályozására gáztöltésű, több anódás kisütőcsövekben

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^öS SZABADALMI BÍRÓSÁG • SZABADALMI LEÍRÁS 124142. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. C. 3183. ALAPSZÁM. Berendezés káros visszatérő áramok keletkezésének megakadályozására gáztöltésű, többanódás kisütőcsövekben. „Société Anonyme pour les Applications de l'Electricité et des Gaz Rares Etablissements Claude-Paz et Silva" cég", Paris. A bejelentés napja 1939. évi január hó 17. Svájci elsőbbsége 1938. évi február hó 2. Giázatmos,z!férában való kisüléssel működő, egy- vagy többfázisú csövek alkalmazása, melyek önműködő egyenirányítóként működnek és ebből a célból az egyik 5 végükön két vagy több anódával, a szambentekvő végükön pedig bármilyen típusú katódával vannak ellátva — ismeretes. E csövekben, melyek általában «Cooper— Hewitt csövek» néven ismeretesek, az ano-10 'dák egyenes vagy könyökös karokban vannak elrendazvei; e karok hossza az anódák között uralkodó feszültség szerint van megválasztva, hogy az anódák között rövidzárlatok elkerültessenek. Ily kiviteli alak 15 azonban nagy terjedelmű, bonyolult és törékeny, különösen világító csövekhez való alkalmazása esetén, ezenkívül előállítási költsége nagy, minthogy csupán kézi munkával állítható elő. 20 A találmány ezzel szemben kiváló villamos tulajdonságú, kis terjedelmű, nem bonyolult és nagy szilárdságú együttest szolgáltat, mely mechanikai munkával könnyen állítható elő, minthogy a kisütő-25 csövek anódái a cső belsejében ugyanarra a lábra vannak erősítve.. Ez a megerősítési mód azonban csak akkor fogadható el anódkaroknak a Cooper-Hewitt csövek esetében való alkalmazását megindokoló 30 használati feltételek számára, ha ez a megerősítési mód nem idézi elő, a tekintetbe jövő csőben, visszatérő áram keletkezését, amely az anódák erős elpárolgását és a töltő gázatmoszléria erős abszorpcióját vagy 35 az anódák között rövidzárlatok veszélyét eredményezheti. A találmány szerint a kitűzött célt azjzal érjük el, hogy a cső falával szemben levő anódás részek — a mellső végüktől mért hosszuknak legalább egy darabján, vagyis, a kisüléssel szemben 40 levő darabján — e faltól oly távolságiban vannak, mely elég kicsiny ahhoz, hogy a kisülés az anódáknak majdnem kizárólag a mellső vége szomszédságában menjen végbe iés hogy az anódáknak egymással tö szemben elhelyezett részei egymástól oly távolság által vannak elválasztva, mely legalább egyenlő ama minimális távolsággal, mely mechanikusan megvalósítható az anódák közötti érintkezési veszély nélkül 50 és ezenkívül azzal a távolsággal, mellyen túl a káros visszatérő áram keletkezik, mimelleit az anódákhoz vezető áramliozzávezeiő vezetékek úgy vannak kiképezve, hogy közöttük minden kisülés elllkerültetik. A 55 szóbanforgó két távolság a cső működési viszonyaitól függ, nevezetesein: az elektródák szerkezetétől és egymástól való távolságától, a gázatmoszféra természetétől és nyomásától, az egyenirányított áram' 60 erősségétől és az anódák közötti, feszültség értékétől. Az .anódás részek és a fal közötti tekintetbe jövő távolság: elég kicsi ahhoz, hogy az említett mellső végek mögötti tér ionizációiját megiakadályoiZiza; a 65 két anóda közötti távolság pedig az elektronoknak a cső gázatnioszférájában való néhány szabad közepes pályájának a nagyságrendjével bír. Ez elrendezés következtében a kívánt 70