124133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénnel helyettesített acilamino-szulfonsavak előállítására

8 124133. 17. példa. 1/20 mol. m-aminobenzoil-3.4-diklóranilin-6-szu]fonsavat 100 térfogatrész száraz piridinben oldunk és az oldatot f> kavarás és hűtés közben, 10—15°-on, lassan 10 rész 3,4-diklórfenilkarbaminsavkloriddal elegyítjük. Az utóbbinak bevitele után még másfél óra hosszat kavarunk, míg az azoreakció meg nem szű-10 nik. Ezután némi szódát adunk hozzá és a piridint vízgőzzel kifújjuk. A maradékot 1 liter forró vízben felvesszük, gyorsan felforraljuk, forrón megszűrjük és a szüredéket sólével elegyítjük. A kondenzálási 15 termék szürke gyanta alakjában csapódik ki; ezt elkülönítjük és vákuumban megszárítjuk. Az m-aminobenzoil-3,4-diklóranilin-6-szulfonsavat ügy kapjuk, hogy 3-nitro-20 benzoilkloridot"í-amino-3,4-diklórbenzol-6-szulfonsavval piridinben cserebomlásba hozunk. A nitrotestet ismert eljárás szerint vassal redukáljuk és a kapott szódaalkáliás szüredékből sósavval kicsapjuk. 25 18. példa. 1/20 mol. 4-amino-4'-amil-l,r-difeniI-éter-2-szulfonsavat 200 tcrfogatrész száraz piridinben vagy acetonban oldunk és kavarás közben ÍO—15°-on, adagonkint 80 10 rész 3,4-diklórfenilizociánsaveszterrel elegyítjük és szobahőmérsékleten tovább kavarjuk, míg az azoreakció meg nem szűnik. 50 rész 10%-os szódaoldat hozzáadása után a piridint vagy acetont víz-3-, gőzzel kifújjuk, a maradékot gőz bevezetése közben 2 liter vízzel felforraljuk, forrón megszűrjük és a szüredékből sólével a kondenzálási terméket mint sűrű gyantát kicsapjuk, majd elkülönítjük és vá•i'i kuumban megszárítjuk. Az N-4'-(4"ami]fenoxi)-5'-szulfofenil- N'-3,4 - diklórfenilkarbamid meleg vízben jól oldódik. 19. példa. 18 rész (1:20 mol.) 2-amino-4,4'-diklór-45 l,l'-difeniléter-2'-szulfonsavat 100 térfogatrész száraz pjridinben oldunk és 5—10°-on, kavarás közben, 20 rész 2,5-diklórfenilkarbaminsavkloriddal elegyítünk. Az első reakció után 40—50°-on 50 tovább kavarunk, majd a terméket az 1. péda szerint dolgozzuk fel. Az N-2'(4"-klór-2"-szulfofenoxi)-5'-klórfenil-N'-2,5-diklórfenilkarbamid meleg vízben jól oldódik. A 2,5-diklórfenilkarbaminsavklorid he- 5> lyett a difenilkarbaminsavkloridot vagy az N-laurilfenil karbaminsavkloridot "is használhatjuk. 20. példa. 10 rész 4-amino-4'-klór-l,l'-difeniléter- w> 2-szulfonsavat szóda segítségével 150 rész vízben oldunk és acetát jelenlétében kevés fölös tiofoszgennel hozunk össze. A hőmérsékletet eközben 40—50°-on tartjuk; az azoreakció lassan megszűnik. Ha ez nem i;"> következnék be, akkor még egyszer hozzáadunk acetátot és kevés tiofoszgént. Ezután hűíünk, hígított sósavval savanyítunk és a tiokarbamidot elkülönítjük. Ezt szódában ismét felvesszük, sólével TO kicsapjuk, szűrjük és vákuumban megszárítjuk. 21. példa. 18 rész 2-amino-4,4'-diklór-l,l'-difemléter-2'-szulfonsavas nátriumot 200 rész 75 vízben oldunk és szobahőmérsékleten 11 rész 4-klórfenolszénsavkloridot csepegtetünk hozzá, melyet az 516,285. sz. német szabadalmi leírás szerint állítottunk elő; a keletkező sósavat szódával 80 semlegesítjük. A tésztásan kicsapódó uretánszulfonsav, elkülönítve és vákuumban megszárítva, vízben meglehetősen nehezen oldható por. Egyéb fenil- vagy alkilklórszénsav- S5 észtereket is használhatunk. A fenti példákban alkalmazott szénsav-, illetve tioszénsavszármazékok helyett a leírás általános részében említett és felsorolt egyéb vegyületeket is használ- 90 hatjuk. 22. példa. A fenti példák szerint 3'-metil-4-aminodifeniléter-2-szulfonsavat szimmetriás karbamiddá foszgénezünk; az új vegyületet mint vízben könnyen oldódó olajat 95 kapjuk, melyet a vízből sósav hozzáadásával lehet ismét leválasztani. Az új vegyület kloroformban és széntetrakloridban oldhatatlan, jégecetben azonban oldható. 100 E karbamidszármazék 12 részét 50 térfogatrész jégecetben oldjuk és kb. 1 órán át telítődésig klórt vezetünk bele. A klórozási terméket sósavas vízzel mint sárga, félszilárd, vízben oldódó tömeget csapjuk iü5 ki. A klórtartalom 20,2% vagy molekulánkint kb. 4 atom.