124131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktivszénalaktestek előállítására

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. IAGYAR KIRÁLYI WCÉ» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134131. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — G. 8841. ALAPSZÁM. Eljárás aktívszénalaktestek előállítására. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt/Main. A bejelentés napja 1939. évi májns hó 4 Németországi elsőbbsége 1938. évi május hó 5. Aktívszéinalaktestek előállításánál finoman pirított anyagok, például faszén, lignin, tőzeg, foliszt és kátrány, továbbá más adalékok keverékéből alakdarabokat saj-5 tolnak, melyeket előszárítanak és mintegy 250—400° hőmérsékleten lepárlásnak, azután vízgőzzel mintegy 800—1000" hőmérsékleten a tulaj donképeni aktiváló folyamatnak vetnek alá. Az előszárítás-10 sal a nedves plasztikus anyagot az aktiváláshoz szükségelt tömör állapotba hozzák. Az előszárítás nagyon hosszadalmas folyamat. Azt találtuk, hogy az előszárítás, mely,15 előbb 80°-ra, azután mintegy 150°-ra való hevítéssel történik, tetemesen gyorsítható és ezenfelül a termelt aktívszén minősége is javítható, ha a sajtolt darabok felületét oly poralakú anyaggal, például 20 faszénporral, porozzuk be, melyből hevítéskor sem fejlődik kátrányos termék. A felületen tapadó, nem, duzzadó finomszemcséjű por gyorsítja a kötőanyag könynyebben illanó alkatrészeinek elpárolgá-25 sát, de nem rontja a sajtolt darabok anyagának összefüggését, hanem maximális szemcsenagyságú aktívszéndarabok termelését mozdítja elő. Ezen felül a faszónpor meggátolja, hogy a sajtolt da-30 rabok felületén keresztülhatoló aktiválást gátló homogén kátránykokszihártya képződjék. Ennélfogva a találmány szerinti eljárással adszorpciós célokra alkalmazható, tetemes aktivitású, szilárd darabok 95 teirmelhetők. A szárító ifolyamat után, mely némi lepárlással is jár, a fölös faszénporadalék szítálással visszanyerhető. Előnyös azonban, a faszénport a forgó csőkemencében, általában 250—600° hőmérsékleten végbe- 40 menő tulajdonképeni lepárlás (Schwelung) folyamán is otthagyni és együtt aktiválni, mikor is aktivált sajtolt darabokból és aktivált porszénből álló termék keletkezik. 45 Faszéirpor helyett kokszpor is alkalmazható, vagy a szén felületén aktiváló hatású szervetlen anyagok is, pl. AI2O3 vagy AlCls, melyek a kátrány krakkolását elősegítik és kiválóan aktivált felü- 50 letet létesítenek. Szítálás után a sajtolt darabok mellett finoman porított aktív krakkszenet tartalmazó por marad. A találmány értelmében a finomszemcséjű anyag oldatok vagy szuszpenziók 55 alakjában is felvihető a sajtolt darabok felületére. Végül oly szervetlen anyagokkal is porozhatunk, melyek a terméknek kvalitatív tulajdonságokat kölcsönöznek, például rézoxid, mely a szenet kéksav- 60 állóvá teszi. A találmány szerinti porozás különösen előnyös hatású oly sajtolt darabokon alkalmazva, melyek kátrányos kötőanyagon kívül aktiváló hatású adalékokat is tar- 65 tafmaznak, különösen alkálivegyületeket, például alkáli-karbonátot vagy alkálihidroxidot. Ha ezek a vegyületek az aktiválást követőleg kimosatnak, a sajtolt darabok nem esnek széjjel, hanem meg- 70 lepő módon megtartják tömör struktúra-