124127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajban-víz--típusú petroleumemulziók megtörésére

124127. 3 alkoholszármazék előállításához a követ­kező eljárást alkalmazhatjuk: 200 súlyrész dipentént (forrpontja kb. 175 C°) és 100 súlyrész maleinanhidridet 5 (vagy pedig egyenértékes súlyú malein­savat vagy fumársavat) kb. 180—190 C° hőmérsékletre hevítünk, visszafolyatással kb. 4—5 órán keresztül, majd a fölös di­pentént eldesztilláltatjuk azzal, hogy a 10 reakcióhőmérsékletet megtartjuk, a nyo­mást pedig csökkentjük. Az ekként kapott termék lágy, világossárga gumi, melynek menyisége kb. 150 súlyrész. E savanyú reakciótermékhez fölös mennyiségű etil-15 alkoholt adunk, még pedig kb. 240 súly­részt, továbbá eszterezési katalizátorként hozzáadunk kb. 8%' vagy 30 súlyrész tö­mény kénsavat. A keveréket ezután pl. 48 órán át enyhe visszafolyatással, pl. kb. 100 20 C° hőmérsékletre hevítjük. A hevítés be­fejeztével a kapott folyadékot vízzel mos­suk, hogy a fölös alkoholt és kénsavat el­távolítsuk, majd lúgos mosást alkalma­zunk, pl. nátriumkarbonátoldattal, hogy 25 a. jelenlévő kénsav és savanyú észter min­den nyomát eltávolítsuk. A terméket ez­után végső vízmosásnak vetjük alá, majd az észtert, mely viszkózus folyadék, de­hidrálószerrel, pl. vízmentes nátriumkar-30 bonáttal, szárítjuk. Az ekként előállított dietileszter, dietil-terpinolén-malát. Más terpénszénhidrogéneknek maleinan­hidriddel, maleinsavval és némely eset­ben fumársavval való reakcióját savanyú 35 gyanták képezése céljából a már említett 1,993.031 sz. amerikai szabadalmi leírás ismerteti. Savanyú gyanták reakcióját különböző egyértékű és többértékű alko­holokkal ismerteti az előbb említett 40 1,993.032 sz, amerikai szabadalmi leírás is. Eljárásunk gyakorlása során nem kívá­nunk a fenti példákra szorítkozni. A kü­lönböző egyéb eszterektít époly előnyösen használhatjuk, mint az említett példát, 45 továbbá előnyösen használhatjuk a mono­esztereket és a diesztereket, valamint azo­kat a termékeket is, melyek az eszterező szerből fölös mennyiséget tartalmaznak. Az ekként előállított reagenseik, kivált-50 képen azok, melyek alifás savak vagy más módosítószerek révén nem módosul­tak, mind petróleumolajban, mind vízben csak igen kevéssé oldhatók. Ha azonban tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy az 55 olajmezők emulzióit gyakran egy rósz vegyszernek 10.000—30.000 rész emulzió­hoz való hozzáadásával törünk meg, úgy a,reagens eléggé oldható ahhoz, hogy tel­jesen oldódjék, ha igen kis mennyiségek­ben alkalmazzuk. 60 Eljárásunk foganatosításánál a megtö­rendő emulzióval az ismertetett fajtájú kezelőszert, illetve demulgálószert ama számos módok valamelyike szerint hozzuk érintkezésbe, amelyeket olajban, víztípusú 65 petroleumemulzióknak demulgáló vegy­szerekkel való kezelése céljából eddig is alkalmazni szoktak. Így pl. az említett szert abba a vezetékbe juttathatjuk, ame­lyen az emulzió átáramlik, vagy a szert 70 abba a tartányba vezetjük, amelyben az emulziót tároljuk, vagy pl. a szert az olaj­tárolótartány fenekéről elvételezett iszap­ba juttathatjuk. Az ekként kezelt emulziót felhevíthetjük vagy azon a hőmérsékleten 75 hagyhatjuk, amelyen az a vezetéken át­áramlik vagy a tárolótartányba folyik. A kezelt emulziót esetleg a petróleumemul­ziók megtörésére jelenleg is használatos, egy vagy több készülékben fel is dolgoz- 80 hatjuk, amilyen készülékek pl. a külön­féle honiogenizálóberendezések, ú. n. szé­natartányok, szűrők, centrifugák, szóró-CiSÖvek vagy villamos dehidrátorok, stb. Eljárásunk gyakorlása során, továbbá 85 az ismertetett anyagokat nem kell demul­gálószerként önmagukban használni, ha­nem azokat más demulgálószerekkel, mint pl. vízlágyítószerekkel, módosult zsírsa­vakkal, olajban oldható vagy vízben 90 oldható petróleumszulfósavaklkial, illetve olajban-víz típusú emulziók demulgálá­sára ismeretes különböző más szerekkel kombinálva alkalmazhatjuk. Az alkalma­zandó reagenshez továbbá bármely alkal- 95 mas, ismert oldószert vagy oldószereket adhatunk, kiváltképen olyanokat, amelyek a termék viszkozitását csökkentik és azt a reagensnek az emulzióban való diszper­gálásra alkalmasabbá teszik, illetve ezt a 100 diszpergálást elősegítik; ilyen oldószerek pl. a' szénkátrány típusú szénhidrogének, a butilacetát, az amilacetát, stb. A reagensnek a demulgáláshoz szüksé­ges mennyisége, vízmentes alapon szá- 105 mítva, a, megtörendő emulzió sajátosságai­hoz igazodva változhat kb. 1:1000-től kb. 1: 30.000-ig, ahol 1 rész a demulgálószert, 1000, illetve 30.000 rész pedig a demulgá­landó emulziót adja mieg. Ha kivételesen 110 „tömör" emulziókat vagy „fenéfeüledékie'j ket" demnlgálunk, a minimális arány al­kalmazása válhat szükségessé, míg friss emulziók esetében, melyek vegyi kezelés­nek könnyein engednek, gyakran a maxi- 115 malis arány alkalmazása fog kielégítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom