124124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás közömbösített benzin és másefféle termékek előállítására nyerspetroleumból

2 124124:. tésre nedves réz-reagenseket használ. E reagenseket úgy állítják elő, hogy adszor­bens-hordozókat, pl. kallóíöldet (fuililer­földet) réz- ós kloridionokat tartalmazó vi-5 zes oldatokkal impregnálnak. A petróleum­termékeket e reagenseiken váló átszűr essél közömbösítik. Kellő ellenőrzés mellett, :a kezelt termékeik még nyomokban sem tar­talmaznák rézvegyületeiket és így semmi-10 féle stabilizálásra nincs szükség. Ez az el­járás azonban a petróleumtermékeknek csak ama frakcióira van korlátozva, me­lyek aránylag stabilak és nem hajlamosaik gyantás és színeződő vegyüleilek képzésére. 15 Azt találtuk, hogy a nyers petróleumr olajból kapott összes könnyű termékeik, rézzel, rendikívül kielégítő és gazdaságos módon közömbösíthetők, a gyantásodásra és színez ődésre hajlamos termékeiknek, 20 gondosan ellenőrzött feltételek betartásával! végzett, szelektív kezelésével és emellett a természetitől stabil termékeik kezelését is leegyszerűsíthetjük. Megállapítottuk, hogy a telítetlen szén-25 hidrogénektől gyakorlatilag mentes pet­róleumfrakciók, ellen őrzött feltételek mel­lett, szilárd rézreagenssel kezelhetők anél­kül, hogy a termékeiknek vagy e termékeik más, kevésbé stabil frakciókkal való keve­so rékeinek színeződés és gyanlásodás elleni stabilitását károsan befolyásolnék. E kö­zömbösített frakciók, amelyek túlnyomó­részt paraffin és maftás szénhidrogénekből állanak, rézvegyületektől mentesek és nem 85 igényelnek stabilizálást. Megállapítottuk továbbá, hogy a hét vagy kevesebb szénatomú, telítetlen szén­hidrogéneket számottevő meinnyiségben tar­talmazó petróleumfrakciók is, kielégítő mó-40 dión, a telített szénhidrogének alkotta frak­ciókkal kapott eredményekhez hasonló eredménnyel kezelhetők a szilárd reagens­sel. Ezzel szemben a nyolc vagy .nyolcnál! több szénatomú telítetlen szénhidrogéneket 45 számottevő mennyiségben tartalmazó frak­ciókat már az «oldat-módszerrel» kell ke­zelni, mert ezek a frakciók már aránylag nemistabilak és a szilárd reagenssel való kezelésnél színeződésre és gyantásodásra 50 hajlamosak. A magasabb telítetlen szén­hidrogéneket tartalmazó fraikcióik nyomok­ban rezei is tartalmaznak, amely elősegíti a színeződést és gyantásodást. Ennélfogva e frakciók közömbösítésére az «oldat-mód-55 szert» kell alkalmazni, mert az; «olldalti­kezelés»-nél a termék nem romlik szín és gyantásodás tekintetében és a végső stabi­laizálás a réznyomok eltávolítását bizto­sítja, úgyhogy a termék minősége tárolás közben sem romlik. 60 Találmányunk legjobban a mellékelt rajz kapcsán érthető meg, amely a talál­mány szerinti eljárás egyik példakép péni foganatosítása módját érzékelteti. Az (1) nyerspetróleumot (2) könnyű (55 szénhidrogénekké és (3) stabilizált nyers­olajjá bontjuk szét.: A (2) könnyű szén­hidrogéneket, az esetleg jelenlévő kénhid­rogén eltávolítása után, közömbösítés cél­jából, közvetlenül a (13) «szilárd réz-rea- 70 gens» kezelőberendezésbe vezethetjük, ahol egymagukban, vagy más frakciókkal ke­verve, kezelhetők. A (3) stabilizált nyers­olajat a (4) benzineknek az (5) magsaabb forrpontú, itt benzinektől desztillálással 75 megfejelt nyersolajnak (topped crude) ne­vezett szénhidrogénektől való elkülönítés céljából, a szokásos benzinledesztililláló el­járásnak, az u. n. megfejelésnek (topping) vetjük alá. Azokat a frakciókat, amelyek so gyakorlatilag a benzinek körzetében fekvő forrpontú, telített szénhidrogéneket tar!Lal>­maznak, a kénhidrogén eltávolítása után, közömbösítés céljából, a (13) «szilárd réz­rieagens» Tüzelőberendezésbe vezethetjük. 85 A inegfejelés (topping) közben, a ben­zintől különböző oldalágak, a. fuvatólorony­ban különíthetők el, így pl. petróleum vagy könnyű náftafrakciók a benzinfrakciókkal együtt kaphatok. Ily esetben e frakciók a 90 benziatfrákciákihoz hasonló módon kezel­hetők. Az (5) benzintől megszabadított (meg­fejelt)' nyersolajat azután, a szokásos mó­don, hőbontásnak vetjük alá és (7) rezi- 95 duummá, (6) krakkóit benzinné és (8) könnyű szénhidrogéngázokká választjuk szét. A (8) gázt a,gőzrekujerációs beren­dezésbe vezetjük, ahol a (9) «gőzrekupe­rációs»-benzinnek nevezett frakciót kapjuk. lOO Ezit a kénhidrogóntől mentes gőzrekupe­rációs benzint a (13) «szilárd réz-reagens» kezelőberendezésben közömbösítij ük. A (6) krakkóit benzint itt (11) «nehéz krakkóit benzin»-nek nevezett, magasabb 105 forrpontú szénhidrogéneket tártaim aizó frakcióvá és (10) alacsonyabb forrpontú szénhidrogénekké választjuk szét, amelyek főként hót és hétnél kevesebb szénatomú szénhidrogénekéit tartalmaznak. A krakkóit uo benzinnek ez a könnyű és nehéz frakciókká bontása esetileg a benzinnek a reziduumtol és a könnyű gázoktól való különválasztá­sával! egyidejűleg is végezhető. A főként hét és hétnél kevesebb szén- 115 atomú szénhidrogénekét tartalmazó (10) krakkóit benzinfrakciá, az esetleg jelenlévő

Next

/
Oldalképek
Tartalom