124105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénkéneg előállítására

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 124105. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — S. 17858. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szénkéneg előállítására. Säurefabrik Schweizerhall cégr, Schweizerhalle (Svájc). A bejelentés napja 1939. évi május hó 20. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 21. A találmány célja szénkéneg gazdaságos előállítása kénből és szénből, osztatlan retortájú kemencékben. Osztatlan retorták alatt a találmány értelmében oly 5 retortákat értünk, melyekben a kén, elgözölögtetésóre való rész nincs elkülönítve. A faszén és a kén közötti reakció gyakorlatilag csak kb. 800° fölötti hőmérsékleteken következik be kellő mértékben. 10 Ahhoz, hogy szamba-vehető mértékű reakció következzék be, mind a faszénnek, mind pedig a kénnek előbb el kell érnie e hőmérsékleteket. Következósképen elsősorban az a kérdés merül fel, hogy mily 15 módon hevítjük fel a reakcióba lépő anyagokat oly hőmérsékletre. Az eddigi eljárások alapgondolata az volt, hogy a retorta faszénoszlopát egész hosszában reakcióhőmérsékleten tartsák s 20 ezért a retorta egész, hosszának; egyenletes hevítésére törekedtek. A fűtőgázofcat többnyire alulról engedték be a fűtési térbe, abban a reményben, hogy a gázok felfelé irányuló természetes áramlása folytán a 25 meleg alulról felfelé könnyen oszlik eJ. Olyképen is jártak el, hogy a retortát a legforróbb gázokkal előbb alulról felfelé közvetve,*, majd a hidegebb gázokkal felülről lefelé közvetlenül, melegítették. 30 A szénkénegiparban eddig használatos ezen hevítési elv azonban semmiképen sem számol a kén okszerű hevítésével és a szénkénegképződés hőtechnikai feltóteleivel. Kitűnik ez az alábbi megfontolásból, 35 mely a találmány alapját tevő új felismerésekhez vezetett. A retortába mindig valamivel az olvadáspontja fölé hevített kén jut. E 120—-150°-os ként először is 445°-os forrpontjára kell felmelegíteni, vagyis el kell gőzölög- 40 tetni s ezután a kéngőzt kb. 800°-ra kei fei hevíteni. A reakcióteret a reakció fenntartására további melegítéssel 800° fölé kell hevíteni, mégpedig a retorta termé szetes hőveszteségeinek fedezésére, vala- 45 mint azért is, hogy a reakciótérbe belülről jutó, 800°-nál kisebb hőfokra előmelegített faszenet gyorsan melegítsük a re akcióhőmérsékletig. A kén beadagolása és a szénkéneg képződése között tehát külön- 50 böző fázisok és körülményeik szerepelnek ós ha a különböző állapotok hősziükségleteit figyelemmel kísérjük, kitűnik, hogy a reakciófiérnek mindig ki legmagasabb s a kénfürdőnek az elgőzölögtetéshez min, 55 dig a legalacsonyabb hőmérsékletre van szüksége, mimellett közöttük, a kéngőz •fázisán till, a, hőmérséklet jelentékeny mértékben csökken. A találmány azon a megfontoláson alap- 60 szik, hogy helyesen ós gazdaságosan vezetett szénkéneggyártásnál nem célszerű a kén hőmérsékletének kellő növelését figyelmen kívül hagyni és a fűtőgázr hozzávezetésnéi csak a faszén egyenletes 65 felhevítésére figyelemmel lenni és hogy az eddigi gyakorlat, mely szerint a leghidegebb kénhez vezetik a legforróbb fűtőgázokat s a legnagyobb hőmérsékletet igénylő reakció-övet már lehűlt fűtőgázok- 70 kai melegítik, helytelen. Azt találtuk, hogy a retorták fűtésének épenséggel a reakció hőmérsékleti igényeihez és a kéngőz hőmérsékletezéséhez kell