124095. lajstromszámú szabadalom • Mesterségesen hűtött nagynyomású higanygőzkisütőcső

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^mM SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124095. SZÁM. VH/d. (VII/e., Vll/h.) OSZTÁLY. — P. 9183. ALAPSZÁM. Mesterségesen hűtött nagynyomású higanygözkisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég-, Eiiidhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1937. évi november hó 24. Németországi elsőbbsége 1936. évi november hó 27. Ismeretesek mesterségesem hűtött nagynyomású hijganygőzkisütőcsövek, melyek szilárd elektródákat tartalmaznak és ezieik az azokat részlegesen körülvevő!, higany-5 "bal vagy foncsorból álló, éjjgőzölögliobhető fémmiemnyiiSégihőii csupán kevéssé (5 mmnél kevesebbel) állnak ki. Ezeket a csöveket igen nagy terhelésiekkel (melyek rendszerint tetemesein nagyobbak, mint 400 Wiatt 10 a kisütőpálya egy cm-ére) és a kisülés erős összeszűkülését előidéző, igen nagy gőznyomásokkal működtetjük. Annak következtében, hogy a szilárd elektródák az elgőizölögbethető fémmeninyiség'bőil csupán be-15 vésse állnak ki és a csöveket mesterségeisen, pl. a cső mentén végigfolyó vízzel hűtjük, a szilárd elektródákon fejlesztett hő erős elvezetése adódik, úgy 'hogy az elektródák időelőtti elpusztulását megaka-20 dályozzuk. «Nagynyomású 'higanygözkisütőcső» kifejezésen itt oly higanygözkisütőcső értendő, melyben a gőznyomás oly nagy értékeket vesz fel, hogy összeszűkült kisülési pálya 25 létesül és a cső égési feszültsége legalább kétszer akkora, minit az ívkisülés gyulását közvetlenül követően adódó üzemi feszültség. Kitűnt, hogy igen előnyös a csövet egyen-30 árammal működtetni. Ekkor a csöveknek tetemesen hosszabb élettartamát érhetjük eli, mint váltóáramú üzem esetén. A találmány célja az említett esőfajtának oly javítása, melynek következtéiben az 35 egyenáramú üzemhez alkalmasabbá válik. A találmány szerinti csőnél az elgőziöllögtethető fémmennyiségiből kiálló anódarész keresztmetszete nagyobb, mint a katóda kiálló részének keresztmetszete. Ezzel hoszszabb élettartamot érünk el, amit a követ- 40 kezőképen magyarázhatnánk meg. A katódia és anóda azonos kcreszmetszete esetén, egyenáramú üzemnél az anódának a fémmeninyiségből kiálló része melegebbé válnék, mint a katóda megfelelő része. En- 45 nek következtében az anóidaolldaíon kezdetben a fémmennyiség erősebb elgőzölgése adódnék, mint a katód »oldalon. Az a távolság, mellyel az anóda üzem közben az elgőzölögtethető fémmcninyiségből ki- 50 áll, ekkor nagyobbá válnék annál a távolságnál, mellyel a katóda a fémmennyiségbői kiáíl 1. Az anóda ekkor tetemesein nagyobb hőmérsékletet mutatna, ami az anóda élettartamát csökkentené. 55 Annak révén, hogy a találmány szerinti cső anódájának keresztmetszetét nagyobbítottuk, az anódafcszültségesés és így az anódán fejlesztett hő is kisebb. Ezenfelül a hővezetés az anódán át az elgő- 60 zölögtethető fémmennyiséghez és innen a hűtőszerhez is jobb. A fémmennyiségből kiálló anódarész hőkisugárzása is nagyobb a nagyobb anódakeresztmetszet következtében. Az elgőzölögtethető fém- 65 mennyiség révén fejlesztett és az anóda mentén végighaladó gőz az anódán nagyobb érintkezőfelületre is talál, ami szintén javított hőelvezetést idéz elő. így az anóda fokozott hőleadását ér- 70