124089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémburájú és fémes zárólemezzel ellátott erősítő- vagy adócsövek előállítására, melyeknél az áramhozzávezetések az edényfalhoz csatlakozó fémhüvelyek és üvegből való tömítőgyöngyök révén vannak az edényfalon átvezetve

Megjelent 1940. évi július hó 15-én. 31AGYAR KIRÁLYI Ä£fiJJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1524089. SZÁM. "Vir/d. OSZTÁLY. — M. 3442. ALAPSZÁM. Eljárás fémburájú és fémes zárólemezzel ellátott erősítő- vagy adócsövek előállítására, melyeknél az áramhozzávezetések az edényfalhoz csatlakozó fémhüvelyek és üvegből való tömítőgyöngyök révén vannak az edényfalon átvezetve. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi július hó 18. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 18. 1 Fémburájú erősítő- vagy adócsövek ellőálílításánál, kivál'tlképein fémes záróííiemiezzel elUátott vasburájú kisütőlcsöveknél számos nehézség adódik. A szigetelt villamos f> átvezetéseknél általában üveggyöngy van, mely egyrészt a hozzáveizeiődrotöt veszi körül, másrészt az edény falán, kiváltképen pedig a záró-lemezen rögzített fémhüvelyben vákuumot tartóan van rögzítve-. ui Emellett szokásos, hogy a hüvely és az edényfal közötti kötés, előállítás ánáll. az egymáshoz ideiglenesen rögzített részeket kemencén vezetik át és védló'igázzal töltött kemencében foganatosítják a forrasztást. lő Villamos hegesztéses eljárás alkalmazását is megkísérelték, azonban ez az eljárás nem válit be, mert a használt fémötvözeteket csak nehezein lehetett hegeszteni. A találmány szerinti eljárással kemence ihasiz-20 nállata nélkül ai hüvely és az edény fallá között biztos kötést tudunk létesíteni. A találmány érteiméiben az edény fala és a hüvely közé forraszt viszünk, rövjld ideig tartó villamos hevítéssel a forraszt 25 mejgömllesztjük és így az edényfal és a hüvely között a vákuumtartó kötést létesítjük. Hymódön nemcsak a hevítés tart olyan rövid ideig;, hogy a fémrészeknek!, 'kiváltképen a leginkább használatos vas?0 ötvözeteknek vagy vasnak az telirevesedését megakadályozhatjuk', hanem ezenkívül a fémrészek kiizzítását is elkerülj ük. A forrasztási művieltetet védíó'gáz használata nélküli a levegőin foganatosíthatjuk. Forrasz-35 ként célszerűen rezet vagy ezüstöt vagy e két fémnek az ötvözetét l°/o-ig Herjediöi fosz1-fortar halom mai használhatjuk. Sok esetben csekély ónadailék is előnyös lehet, Küliönösien alkalmasnak bizonyult az olyan ötvözet, mely pl. 50 rész ezüstböíl, 50 rész réz- éO fcläi és 10 rész rézlfószfidból — mely utóbbi mintegy 1 rész foszfornak felel meg — van összetéve. Ennek az ötvözetnek az olvadáspontja kb. 800 C°. A 'találmány szerinti eljárás érlelmében 45 a hüvelynek az üveggel és az edényfallalll való összekötésénél eddig szokásos eljárási lépések sorozatát megváltoztatjuk. A találmány szerinti eljárásnál az átvezettőldrötot üveggyöngy megömliasztésével rögzítjük a 50 fémhüvelyben és csak ezután a forrasznak vilíamos úton való rövid ideig tartó hevítésével költjük a hüvelyt az edényfialliaill össze. így nemcsak azt akadályozzuk .meg, hogy a fémlemezt az üveget megolvasztó 55 láng revesítse, hanem ezenkívül, ami különösen je'eutjó'iséjgteljes, a fémrészek kiizzítását is elkerüljük. Meg jegy ezizük, hogy a fém- és vasrészek az! eddig szokásos izzítás! eljárásnál annyira megpuhulnak, hogy 60 az edenyfalrészek a végleges összekötéskor megvetemedlnek, úgyhogy az azokon megrögzített elektródák alakjukat és egymáshoz való távolságukat megváltoztatják. A fémrészeknek a revesedlés elleni, vé- 65 dleilme szempontjából gyakran előnyös, ha a fémrészeket, pl. galvanos úton» olyan fémből való védőbevonattal látjuk el!, melyet a forrasz a forrasztási művelet alatt a forrasztandó helyen könnyen felvesz. A 7i> bevonatnak a forraszból való könnyű felvétele annyiban fontos;, mert csupán a be-