124063. lajstromszámú szabadalom • Ütközőrácsokkal felszerelt szekundérelektronerősítő
JL 2 4=0 BS. dául a következőiképpen választhatóik meg. A (2) ernyőiző rész 150 volt, a (3) ütközőlemez 10() volt és a (4') első, rács 300 volt. A többi rács a szokott módon nö-5 vekva feszültségű. Azt találtuk, hogy ilyen berendezésben az áram már a (3) ütközőilemezen alkalmazott 20—30 volt feszüiltségváltozással nagymért ékibem átvezérelheléi Emellett az áram erős csökkentését 10 előnyösen a feszültség fokozásával létesítjük. E tény lehetséges magyarázata a következő, amelyre azonban nem kívánjuk a találmányt korlátozini. Ha feltételezzük, hogy a (3) lemez potenciálja már 15 elérte a (2) henger potenciáljának értékét, akkor 'könnyein belátható, hogy az elsői (4') rácsból kiindul vanalak legnagyobb részben az ernyfílziőhengerern végződnek, úgyhogy a mértani elrendezés 20 szerint csak nagyon kevés vagy egy sem nyúlik át a (3) lemezig. Ennekfolytán e lemez elöltt csak rendkívül gyönge vonzómezői van, úgyhogy az elektronok már nem jutnak a (4) sokszorozőba. 25 A 2. ábra letapintő ellenzőivel fellsze ralit képszét'bontó'-csöviet tüntet fel. A ^(11) cső> belsejében (12) jelöli a fotók a tódat, amelyre a (13) lencse; segítségével az átviendő! tárgy képét vetjük. A fotokatóda 30 azonos potenciálon lévő. (14) toldattál függ össze, amely a (15) fémes hengerrel együtt villamos lencsét alkot. A csövet továbbá ismert módon eltérítőitekercsek és koncentrálótekercs zárja körül, amelyeiké1 !; 85 azonban az áttekinthetőség kedvéért nein tüntettünk fel. A (16) letapiniónyílás a (2) hengerben van, amelyet második (17) henger vesz körül. A (2) henger belsejében (3) ütközőiemez, (4) sokszorozórácsok 40 stb. vannak, amint azt az 1. ábra kapcsán ,már leírtuk. Az azonos jelű résziek működésmódja is azonos. Az ily csövek működtetésénél kívánatos, hogy a képáramot a kivezetésnél az el-45 térítő mezők vissazafutásai folyamán elnyomjuk. Már különböző módszerekéit ajánlottak e feladat megoldására, amelyek azonban vagy nem adtak kielégítő <;ki!apintást» vagy pedig túl nagy feszültsé£0 igékre volt szükség a visiszafutás elnyomására. A leírt elrendezéssel lehetőivé vált e nehézségek teljes kiküszöbölése. Ekkor oly kapcsolást használunk, amelyet alapvonásaiban a 3. ábra tüntet fel. A (2) 55 henger belsejében lévői elektródák feszültségeiket a (21) feszül tségoszitóból kapják. A (22) ponthoz, amely az ütközőié mez potenciáljára nézve irányadó, a működtetéshez szükséges egyenirányú feszültségen kíyül még két sor derékszögű impulzust is 60 yezetünk, amelyek közül az egyik, a (23)nál bevezetett a képbillentőieszközbiől, a niásik, a (24)-nél bevezetett padig a sorbillcntői-eszközből származik. A képbillentői-eszköztől a (22) ponthoz vezető veze- 65 Lékben ezenkívül nagy kondenzátor (pl. 100.000 cm-es) és ellenállás is van, viszont a soríbillentői-ieszköztől kiinduló: vezetékiben kis 'kondenzátor (pl. 1G0 cm-es) van. Az üzemi feszültségek értékei például a 70 következőik lehetnek: 12 katóda 0 > ,'Olt 15 falh enger 500 rí 17 külső henger 1500 )•) 2 belsőit henger 550 Í5 3 ütközöl emez 500 5"> 4' első rács 700 )? A 4. ábrán feltüntetett berendezésnél a legtöbb alkatrész megfelel az 1. ábra szerinti berendezésének; ezért ez alikatrészeket 80 azonos hivatkozási jeliekkel jelöltük. A (3) ütközőlemez előtt, attól kis távolságban (7) háló van és ebben az esetben, az ütközőlemez helyett ehhez a rácshoz, vezetjük a vezérlőlfeszültséget. A (7) rácsot 85 rendes körülmények között a (3) lemezhez viszonyítva gyöngén negatív potenciálon tartjuk és vezérlés céljából pozitivabbá tesszük. Könnyen belátható, hogy a rács a (4') erőlsítő-háló vonzó mezejét telje- 90 sen ernycizi, ha ennek valamivel nagyobb a potenciálja, mint a (3) lemezé és olyan szerkezetű, hogy megakadályozza a (4') rácstól jövel mezővonalak átnyulásál. A (3) lemezen keletkezői szekundérelektrónókek- 95 kor nem lefelé röpülnek el, hanem azokait a (7) rács felfogja. Ezt a rácsot célszerűen nem emittáló felülettel látjuk el. A letiapintó-ellenzőíveil felszerelt képsziéllbontó csői különleges esetében ez, az !0( elrendezés annyiban valamival kedvezőítlenehb, hogy a (7) rács drótjai észrevehetői árnyékoló hatást fejtenek ki a nagyon finom elektrónnyalábra, úgyhogy az áram ,nem sokszorozódik meg egyienle'.esen a (3) 10; lemezen. Az ilyen csöveiknél tehát előlnyöseibb az l—3. ábra szerinti berendezés. A találmányi gondolat továbbfejlesztését mutatja az 5, ábra, amelynél a (2) henger többszörösen meghajlított és mindegyik 111 meghajlítási helyen (3), illetve (8) ütközőilemezt tartalmaz, A második (8) ütközötlemezről! jövő elektronok további (9) ütköziőtrácsKsopoftra jutnak. Az elektróiir áram megszakítására ebben az esetben a 11 (8) lemezre negatív impulzust adunk,
