124049. lajstromszámú szabadalom • Nagyfokúan léghíjas Braun-féle csövet tartalmazó berendezés, különsöen távolbalátás céljára

Megjelent 1940. évi július hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^SIS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 124049. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L. 7755. ALAPSZÁM. Nagyfokúan léghijas Braun-féle csövet tartalmazó berendezés, különösen távolbalátás céljára. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég", Bérli u-Tenipelhof. A bejelentés napja 1939. évi február hó 6. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 7. Nagyfokúan léghijas Braun-féle csöveik üzeménél, bizonyos viszonyok mellett a fluoreszkáló ernyő megtámadása észlelhető. Hosszabb üzemidő után még nagyon nagy-5 fokúan léghijas csöveknél is pusztulás; nyomai mutatkoznak az ernyőn és pedig vagy egy vonal mentén, vagy egy folton, aszerint, hogy a kitérés egyik vagy mindkét koordináta irányában elektroimagneti;kusaíi 10 történik-e. Előreboesátaindó, hogy ezen jelenségnél nem az ernyő ismeretes beégéisérol van szó. Közelebbi vizsgálattal megállapítást nyert, hogy az említett jelenség arra vezethető vissza, hogy bizonyos ionok, 5 pl. bariumionok, a katódsugár kiterítésénél gyakorlatilag nem téríttetnek ki, ha magnetikus kitérítéssel dolgozunk. Ilyen ionok ugyanis, melyéknek jelenlétével izzókatódos csöveknél mindig számolni kell, 20 az elektronokhoz képest nagyon nagy tömegűek és ennélfogva magnetikus kitérítés nem 'befolyásolja őket, csak elektrosztatikus kitérítés. Az elektrosztatikus mező ugyanis az összes egyenlő töltésű részecskéket, azo-25 nos feszültség által előidézett gyorsulást feltételezve, tömegüktől függetlenül! egyenlő mértékben téríti ki, mivel a nagyobb tömegű részecskék arányliagosan kisebb sebességűek. Ugyanazon feltételek melletti 30 magnetikus kiterítésnél a kitérés viszonya \l — (e = töltés, m = tömeg) lesz, a nehéz ionok tehát az elektronokhoz! viszonyítva egyáltalán nem befolyásolódnak. Ebből, az következik, hogy magne'tikus kitérésnél a fentemlített káros je- 35 lenség elkerülésére különleges eszközök alkalmazására van szükség. A találmány szerint a kalódsugár nyugalmi helyzetét nem a képmezőbe, hanejm annak szélére tesszük. Az elhelyezés elek- 40 trosztatjkus mező segélyével történik, mely a Káros ionokat is eltávolítja a képmezőböl. A tulajdonképpeni hasznos kitérítés ebből az elektrosztatikus mező által előidézett mesterséges nyugalmi helyzetiből 45 abba az irányba, amerre az előzetes kitérítés hat, magnetikiusan történik. Emel. lett az ionok megtartják a képmezőn kívüli helyzetüket, úgyhogy a képernyő hasznos területén ionok álltai okozott pusztulás 50 többé nem támadhat, A felnitemlített irányra merőleges irányban való kitérítés tetszés szerint elektrosztatikus vagy magnetikus mezőkkel történhetik, A magnetikus hasznos kitérítés az előzetes elektrosztatikus) 55 kitérítés koordinátájában történik, például tekercseik segélyével, melyeiket nem váltóiáram, hanem egyenáram táplál. Ezt például úgy érhetjük el, hogy a kitérítő tekercseket közvetlenül egy, a bil- 60 lentőgenerátor után kapcsolt végciső anódkörébe helyezzük. Az ez esetben a kitérítő tekercseken átfolyó egyenáramrész az előzetes elektrosztatikus kitérítés magnetikus vissza vezetését eredményezi. Miután az em- 65 lített végcső karakterisztikáját általában! nem vezéreljük ki az áramérték nulládpontjáig, a maradékáram következtében az elektronsugárnak az ionok által veszélyeztetett mesterséges nyugalmi helyzete köze- 70 lében megmarad egy kis minimális ki-