124045. lajstromszámú szabadalom • Légtérszigetelésű villamos vezeték

Megjelent 1940. évi július hó 1-én. M A fi Y A I! IC! !} \ L Y ! SZABADALMI im?faÄfi SZABADALMI LEIRAS 124045. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — K. 13558. ALAPSZÁM. Légtérszigetelésű villamos vezeték. „Norddeutsche Kabelwerke Aktiengesellschaft" cég", Berlin-Neukölln. III. Pótszabadalom a 119516. 1. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi július hó 13. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 24. 10 15 A találmány légtérszigetelésű villamosyezeték. A törzsszabadalom szerint a vezetőt zálak tartják egy csavaralakban tekerselt és a szigetelő légteret határoló külső )urkolathoz koncentrikusan. Ez a külső jurkolat tartószerkezetként szolgál és öbb csavaralakban tekercselt szalagból /agy drótból áll. A találmány célja e külső burkolat szervezetét leegyszerűsíteni. Kísérletek azt eredményezték, hogy megfelelő alakadás nellett egyetlenegy csavaralakban tekercselt szalag elegendő arra, hogy a vezetőt artószálakkal vagy — szalagokkal kiogástalanul tartsa. A találmány szerint )ly szalagot alkalmazunk, melynek a '.íosszirányban haladó kivágásai vannak. Szén kivágások oly hosszúak és egymástól 20 jly távolságban vannak, hogy a tartószál .zámára hidak keletkeznek, melyek a szalag egy menetén, a tekercselési irányban I80°-os vagy nagyobb szögben van:iak elrendezve a csavarhoz koaxiálisán •>h ekvő középsővezető körül. A külső burkolatot képező szalag egyik civiteli alakjánál mindegyik kivágás zárt vonalvezetéssel határolt hasíték. Egy ovábbi kiviteli alaknál kifelé nyitott 3o kivágásokat is alkalmazhatunk. Ezek a kivágások a szalagon szabályos távolságokban levő kiugrások által keletkeznek. Ha ily szalagot megfelelő átlapolással csavarrá tekercselünk, akkor — úgy, mint 35 íz először említett kiviteli alaknál —, hasítékszerű kivágások keletkeznek. Ha a burkolatot képező szalag valamely szigetelőanyagból van, akkor a szalagra valamely fémes és az áramvisszavezetőt képező réteget viszünk fel. 40 Ez a visszavezető pl. magas menetben tekercselt és zárt réteget képező — részből, alumíniumból vagy hasonlóból való — szalagokból állhat. Adott esetben visszavezetőként a szalagot körülvevő 45 ólomköpeny is elegendő. Amennyiben azonban az ólomköpeny villamos ellenállása túlságosan nagy volna, akkor az ólomköpeny alatt, a burkolatot alkotó szalagra, még a fémszalagokból áUó, fent so leírt réteget is ráhelyezzük. A rajz a találmány példakéníi foganatosítási alakját mutatja, még pedig az 1. ábra a kész légtérszigetelésű villamosvezetéket, a 56 2. ábra az 1. ábra szerinti vezetéknél alkalmazott szalag nézetét, a 3. ábra a szalag további kiviteli alakját. A (B) szalagban szabályos távolságokban a (G) hasítekok vannak. Amint az 60 a 2. ábrából látható, a hasítekok a szalag hosszirányában haladnak. Ha ily szalagot nyitott csavarrá tekercselünk — amint azt az 1. ábra mutatja —, akkor a (G) hasítekok 180°-os és nagyobb szögben 65 fekszenek a csavarhoz koaxiálisán elrendezett (M) középsővezető körül. A (G) hasítékokba a (B) szalag csavartekercselésének megegyező menetmagassággal a (D) tartószálat hajtjuk be, mi- 70 mellett ez a szál — mint azt az 1. ábra világosan mutatja — a hasítekok közötti (E) hidat átfogja.