124040. lajstromszámú szabadalom • Fázisváltócső kapcsolása

Megjelent 1940. évi július hó 1-én. MA6YAE KIRÁLYI #^P% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1S54040. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — W. 6868. ALAPSZÁM. Fázisváltócső kapcsolása. Magyar Wolframlámpa Gyár Kremeuezky János Részvény társaság cég-, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi október hó 10. Ellenütemű erősítőknél nehézséget okoz az ellen ütemű fokozatra való átmenet. Az eddig használt erősítőknél ez vagy átmenő transzformátorral vagy az egyik ellen-5 ütemű csőhöz vezetett feszültség fázisának külön cső útján való megfordításával vagy ú. n. fázisváltócsővel törtónt. Ez utóbbi alatt olyan csövet értünk, amelynek anódájához az egyik ellenütemű erősítőcső ve-10 zérlőrácsa, katódájához pedig a másik, ellenütemű cső vezérlőrácsa van kapcsolva. A találmány az ilyen fázisváltócső kapcsolásának tökéletesítését célozza és lényege a íazisváltócső és az előtte lévő erő-15 sítőcső újszerű csatolása, Az eddigi elrendezéseknél ezt a csatolást általában kondenzátor és ellenállás kombinációja útján eszközölték, amint a rajz 1. ábrája mutatja. Ez ábrán (1) a fá-20 zisváltóesö, (2) az előerősítőcső, (3) a csatolókondenzátor és a (4) csatolóellenállás. Ennek az elrendezésnek a következő hátrányai vannak: 1. a vezeték-kapacitások miatt a magas L'5 hangoknál erősítéscsökkenés és fázistorzulás lép fel; 2. az átmenőkondenzátor miatt viszont a mély hangoknál lép fel erősítéscsökkenés és fázistorzulás; SO 3. a nagyobb számú esatolóelem miatt az átlagos erősítésben veszteség lép fel. A találmány szerinti újítás az, hogy a fázisváltócsövet és az előtte lévő előerősítőcsövet közvetlenül csatoljuk, TÍgyhogy 35 az előerősítőcső an ódáját a fázisváltócső vezérlőrácsával vezeték útján összekötjük. Ezzel a fentleírt hátrányok közül az, (1) alattit nagy mértékben, a (2) és (3) alattit pedig teljesen megszüntetjük. A találmány szerinti kapcsolás előnyös í0 kivitelénél a fázisváltócső és az előerősítőcső anódái megfelelő munkaellenállásokon át a feszültségforrásnak ugs-anarra a pontjára vannak kapcsolva, amivel a torzítás lehetősége még inkább csökken. í5 A találmány szerinti kapcsolás példáját a rajz 2. ábrája mutatja. Itt ismét (1) a fázisváltócső ós (2) az előerősítőcső; amint a rajzon látható, a (2) előerősítőcső (5) anódája az (1) fázisváltócső (6) vezérlőrá- 50 csávái közvetlenül össze van kötve és mindkét cső anódája az anódafeszültséget ugyanarról a pontról kapja, Emellett az alkalmazott feszültségek és ellenállások előnyösen úgy vannak megválasztva, hogy 55 a fázisváltócső vezérlőrácsának nyugalmi feszültsége e cső katódafeszültségénél néhány, az alkalmazott csőnek megfelelően 2—30 volttal kisehb, amivel rácsáram felléptét megakadályozzuk és így még egy 60 torzításforrást kiküszöbölünk. A [feszültségeik és ellenállások páldaképeni értékeit a rajzon feltüntettük. Az alkalmazott csövek akár egy-, akár töhbráesos csövek lehetnek. Egyes al'ka'i- 65 mázasoknál előnyös, ha az előerősítőcső pentóda. A íazisváltócső természetesen nemcsak ellenáramú erősítőknél használható fel, hanem általában alkalmazható ott, ahol 70 két szimmetrikus és 180°-kal eltolt fázisú feszültségre van szükség. A találmány szerinti kapcsolás különösen előnyös a negatív visszaesatolású erő-