124039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zavarok elhárítására vevőkészülékben

2 124039. A találmány szerinti eljárást és ez eljárás foganatosítására alkalmas kap­csolások példaképeni kiviteli alakjait a rajz kapcsán részletezzük. A rajzon a 5 találmány kellő megértésére a bejelentő korábbi 119951. sz. magyar szabadalmá­ban ismertetett kapcsolási vázlatot és diagrammot is bemutatjuk. A rajzon az 1. ábra az említett korábbi szabadalom 10 szerinti kapcsolási vázlat és a 2. ábra ennek működési elvét szemlél­tető diagramm, a 3. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas, példaképeni kap-15 csolás vázlata, és a 4. ábra ennek működési elvét feltün­tető, a 2. ábrához hasonló diagramm, az 5. ábra a találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas másik példaképeni 20 kapcsolás vázlata, végül a 6. ábra az 5. ábra szerinti kapcsolásban alkalmazott határolócső működési elvét feltüntető karakterisztikákat mutat. Az ábrákon az azonos, illetőleg azonos 25 hatású alkatrészeket ugyanazokkal a vo­natkozási számokkal jelöltük. Az 1. ábra szerinti zavarszűrő kapcso­lásnál két, hídkapcsolásban elrenuezett, az (I) jelfokozathoz mint áramforráshoz 30 csatolt, (3) és (6) diódát alkalmazunk, amelyek minedgyike a hozzákapcsolt (5), illetve (8) ellenállással és (4), illetve (7) kondenzátorra] együtt hídágat alkot. A két hídág időállandója úgy van meg-35 választva, hogy csak az egyik, ú. n. „gyors" (3,4,5) hídág (5) ellenállásán kialakuló egyenirányított feszültség képes a jelmodulációt követni, míg a másik, ú. n. „lassú" (6, 7, 8) hídág (8) ellenállásán 40 kialakuló egyenirányított feszültség csak lassúbb változások követésére képes, mi­mellett a hídágak úgy vannak a jelfoko­zathoz csatolva, hogy ez utóbbiból a „gyors" hídágra csak fele akkora váltó-45 feszültség jut, mint a „lassú" hídágra. A hídágak (a) és (b) kivezetővégén fel­lépő egyenirányított feszültségeket az idő függvényében a 2. ábra mutatja. Az (A)görbe az (a) ponton megjelenő,a hor-50 dozó modulációjának megfelelően inga­dozó feszültséget, a (B) vonal pedig a (b) ponton megjelenő, a hordozó közepes amplitúdójának megfelelő, lassan inga­dozó feszültséget, az ú. n. „zavarszűrő-55 szintet" mutatja. Zavarmentes vétel ese­tén, azaz 100%-os modulációig a (b) pont mindig negatívabb, mint az (a) pont, tehát az (A) görbe a (B) vonal alatt marad. Zavar felléptekor az (a) ponton megjelenő feszültség hirtelen megnő, mert 60 a „gyors" hídág a modulációs ingadozá­sokat követi, míg a (b) ponton megjelenő feszültség változatlan marad, mert a „lassú" hídág a modulációs változások követésére nem képes. Ekkor az (a) pont 65 negatívabb lesz, mint a (b) pont, tehát a két pont egymáshoz viszonyított polari­tása felcserélődik és az (A) görbe a (B) szinten túllép. Ezt a polaritásváltozást zavarmentesítésre használhatjuk fel. 70 Amint a bevezetésben már említettük, finomabb zavarmentesítést érhetünk el, ha a (B) vonal jelképezte zavarszűrőszint a mindenkori modulációs százalék, azaz a moduláció burkológörbéjének megfelelő, 75 szaggatottan ábrázolt (C) görbe szerint változik. Ennek megvalósítására azonban nem elegendő, hogy a „lassú" hídágat csak egyenirányítóit és szűrt kisfrekvenciájú 80 feszültséggel, azaz a moduláció burkoló­görbéje szerint ingadozó feszültséggel tápláljuk, mert akkor a (b) ponton az eredményes vonallal jelölt (D) görbe szerinti feszültséglefolyást kapjuk; ez 85 célunknak nyilvánvalóan nem felel meg, mert a zavar esetén elérni kívánt polari­tásváltozás nem következik be. De nem érhetünk célt nyilván úgy sem, hogy a „lassú" hídágra ugyanakkora feszültséget 90 adunk, mint a „gyors" hídágra, mert ekkor a (b) pont feszültségét az (A) görbe tengelyvonala jelképezi és így, ha a nagy­frekvencia ki van modulálva, az (a) pont már is negatívabb lesz, mint a (b) pont; 95 zavar esetén tehát a kívánt polaritás­változás szintén nem következik be. Ha azonban a találmány értelmében e két hatást összegezzük, akkor a kívánt fino­mabb zavarmentesítést elérhetjük. 10C Ennek megfelelően a találmány értel­mében a „lassú" hídág (b) pontján meg­jelenő, a hordozó közepes amplitúdójával arányos feszültséghez még olyan feszült­séget adunk, amely a mindenkori modulá- IOE ciós százalék változásával arányos, mi­mellett mindkét „gyors" és „lassú" híd­ágra ugyanakkora feszültséget viszünk fel. E módszer kivételére alkalmas kap- lie csolást mutat a 3. ábra szerinti vázlat, ahol a „gyors" és a „lassú" hídág kap­csolása az 1. ábra szerinti vázlatnak felel

Next

/
Oldalképek
Tartalom