124029. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóképek adóoldali felvételére való katódsugárcső

2 124029. kalmázásáriál. Kitűnt továbbá, hogy a másodlagos emisszió révén létesül» áramok esetleg eriőisebbek lehetnek, mint az elemi kondenzátorok kisülési áramai; a negatív 5 képnek mindenképen megfelelnek, azonban az áramgörbe átalakítása olyan görbévé, mely ja pozitív képnek felel meg (nagy áramerősségek nagy képvilágosságinál és fordítva), vezérliő'rácsos elektroncső 10 segélyével könnyein végezhető. A találmány szerinti idegliártyaeiek-» tróda eliőtnye nem szorítkozik annak a katódsugarak irányára menőileges elrendezés sere. Ha a képernyiőrt szokásosain ferdén 15 rendezzük el, reája két ellentétes oldalról vetíthetünk optikai képet és az adóban e két képet keverhetjük. A rajzon a találmány néhány foganatosításj példájának vázlata látható. Az 120 1. ábra a találmány (szerinti csiS vázlatos metszete. A 2. ábra annak az ideghártyaelektródának egyik részét mutatja, amelyet az 1. ábra szerinti csiői tartalmaz. A 25 3. ábra a találmány szerinti csiő további foganatosítási példájának részleges metszete. A 4. ábra ferde elrendezésű ideghártyaelektródát tartalmazó csői vázitata. 30 Az 1. ábrán látható (1) elektródarendszer irányított katódsugárnyaláb létesítésére való. Ez a rendszer ismert kivitelű lehet, tehát további ismertetése nem szükséges, (2) és (3) a képlettapintáshoz való 35 két kitérítőlemezpárt jelöl, melyek szintén szokásos alakításúaik lehetnek. Amíg az ideghártyiaelektróda rendszerint az elektródareíndszer által megállapított tengelyhez képest ferde elrendezésű, az 1. ábra 40 szerinti csőiben a (4) ideghártyaelektró|d!ai a csiő tengelyvonalára merőleges elrendezésű, mely tengelyvonal itt a ki nem térített katódsugárnyaláb irányával egyezik. Az ideghártyaelektródánák fémből való 45 (5) merevítőlkerete van, amelyben, amint ezt a 2. ábra megnövelt léptékben mutatja, a fényt áteresztől (6) szigetelő tárcsa, pl. csillámlemez, van befogva. Ezen a szigetelő tárcsán az (1) elektródarendszertől 50 elnéző! oldalon a platinacsoport féméinek valamelyikébtőíl készült, meg nem szakított (7) fémréteg van. Ez a szigetelő; rétegre rágiőlzösíthető vagy más eljárássál, pl. vegyi eljárással, állítható ellő. 55 Az ellentétes oldalon a (6) esilllámleüie-Säein egymástól elszigetelt, fotovillamos (8) írészeeskékhől álló borítás van; mely szokásosan ezüstből, céziumoxidból és céziumból való részecskékből állhat, amelyek a fotovillamosan kiváltott töltések hordozói. 60 Ha a (9) optikai rendszerrel a képeket létesíti fénysugarakat a (4) ideghártyaelektródán [gyújtópontba hozzuk, e fénysugarak a vékony (7) fényrétegen és a (6) csillámrétegen áthatolnak és a fótovilla- 65 mos (8) részecskéket érik, amelyek ennekfplytán fotoelektronokat emitálnak és a mindenkori, helyi képvilágítástól függőlen más-más pozitív töltéseket vesznek fel. Ezeket a töltéseket a letapintást végziő, katód- 70 sugárnyaláb semlegesíti, minekfolytán a kondenzátor (10) áram vezetőijében kisülési áramlökések folynak, amelyeket egyébként ismert módon valamely adó modulációjához hasznosíthatunk. 75 A vezető (7) réteg előállítására alkajLmas fém a platina, mert kényelmesen vihető1 fel egyenletesen vékony réteg alakjában, mely oly kis vastagságban, hogy a ráesői fény lOo/o^ánál, többet el nem nyel, még 80 elégséges mérvben vezetőiképes és nem hajlamos arra, hogy kis cseppekre széjjelessék. A rhodium még a platinánál is jobban alkalmas, mert vékony rétegben még nagyobb tartósságú és azonos ellenállásit 85 teltételezve, kevesebb fényt nyel el. A platinacsoport többi nehezen olvadó férne szintén használható. Mivel az említett fémeket a levegői nem támadja meg, ezt a fémréteget nem kell magában a kisütőlcső- 90 ben felvinni. E fémeket egy másik vákuumedéínytben gSzösíthetjük rá és a felnézett szigetelői tárcsát a levegőn ezt követőiem munkálhatjuk meg tovább. A fotoérzékeny (8) részecskék a szokásos módon 95 vihetők fel. E részecskéket pl. ezüstnek szitaszöveten keresztül váló rágőzösítése vagy ezüsitrészeknek termikus szétrepesiztése révén állíthatjuk elő, mire az ezüstrétegeket felületileg oxidáljuk és cézium- 100 mai borítjuk. A (7) fémréteg rágőizösítéséhez az elgő-« zösíbendiől fém darabját nehezen olvadó fémből, pl. wolframból való ízzóhuzallral erKteíthetjük és ezt a huzalt Jégtelenített 105 térben, amelyben a szigetelő lemezt felállítottuk, villamos áram ssegélyévell ízzási hőmérsékletre hozhatjuk, Az izzóhuzalra erőlsített fémrészecskéket ezzel elgőzösátjük, A fémgőtz az edény falaira és az no edéinyljen elrendezett szigetelőlrétegre csapódik, amelyet ennekfolytán vékony fémhártya borít. Optikai megfigyelés vagy az ellenállás mérése útján álllapíthatjuk meg azt, hogy a kívánt rétegvastagságot elér- 115 ,tük-e. A fémcsapadékot olyan gáztöltéses térben való villamos Jíisüléssel is lé-