124027. lajstromszámú szabadalom • Csőgenerátor rácsáramokkal feltöltött rácskondenzátorral és levezetőellenállással

2 124027. körrel közös részében oly kondenzátor helyezkedik el, melyet fojtócséve hidal át. A találmány szerinti generátor további foganatásítás iáinál a katódavezetéknck a rács-5 és anodakörrel közös részében ellenállással áthidalt kondenzátor helyezkedik el, melynek katódával összekötött elektródája a levezetőellanálláson át a generátorcső rácsához csatlakozik. 10 A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány Szerinti generátor egyik foganatosítási példájának vázlatát tünteti fel, melynek működését a 15 2. ábrán látható görbék kapcsán magyarázzuk meg. A 3., 4. és 5. ábrákon a találmány szeriinti generátor további foganatosítási példáinak vázlatai latinatok. 20 Az 1. ábra katódával, ráccsal és anódiával ellátott 1 kisütőcsövet tartalmazó rezr gésgjenerátort tüntet fel. A 2 kondenzátor és 3 önindukeióeséve párhuzamos kapcsolásából álló, frekvenciát meghatározó 25 kör a rácskörben van, míg: az anódakörben 4 visszacsatolócséve helyezkedik el; & és 6 rácskoindeiizátort, illetve, levezetőellenállást jelöli, melyek ismert módon vannak a kapcsolásba iktatva és szokásos 30 méretezésűek. Az eddig ismertelett kapcsolásnak hajlama van túloszcillálásra. Hogy ennek a jelenségnek okát megmagyarázhassuk, bizonyos egyiesúlyhelyzefbőt indulunk ki, 35 melynél a generátor állandó amplitúdójú rezgéseket kelt. Ebben az egyensúlyhelyzetiben a ráosáram az 5 rácskoindenzátorít oly feszültségre tölti, mely erősebben negatív, mint az a feszültség, melynél az 40 anódaáram rezgések nélkül elnyomódik. A kondenzátorfeszültség a generátorcső rácselőifeszültséigét és így az anódaáram-rácsfeszültség-karakterisztika ama pontját határozza meg, melyre a generátor be van 45 állítva. A 2. ábrán az 1 cső anódaáramrácsfeszültség-karakterisztikáját (a) jelöli. A karakterisztika munkapontját (b) jelöli, míg a generátor révén a 2—3 körben kel-50 tett rezgéseket a (c) görhe ábrázolja. Ha valamely okból, pl. az anódaegyenfeszültség csekély növekedésié! következtében a keltett rezgések amplitúdója az említett állandó értéket meghaladja, a gene-55 rátör csői effektív meredeksége növekedik, minthogy az anódaegyenáram erősebben nő, mint a keltett rezgések amplitúdója. A generátorcsői növekedő meredeksége következtében a keltett rezgések amplitúdója 60 még jobban növekedik, ami viszont a meredekség fokozódását idézi elő. Az előbb felvett egyensúlyhetyzet így labilissá válik és ez a labilitás a túloszcilláMs jelenségének okozója. 65 A túloszcillálási hajlam elnyomására a találmány szerint a generátor cső rácskatádatieréhiez párhuzamosan 7 kételektródacsövet kapcsolunk, melynek anódája az 1 cső rácsához csatlakozik. 70 A 7 kételektródacső jellenlébe következtében a keltett rezgések amplitúdójának növekedésekor az 5 kondenzátort a keltett rezgések növekedői amplitúdójánál növekedő rácsáram és a 7 kételek- 75 tródiacsövet átjáró áram is tölti. Az 5 kondenzátor mentén ennek következtében a keltett rezgésiek amplitúdójának növekedésekor járulékos negativ feszültség lép fel, mely a karakterisztika munkapont- 80 ját oly pontba csúsztatja, melyben az effektív meredekség kisebb. Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál tehát az egyensúlyhelyzietből való eltérésnél a keltett rezgések amplitúdójának növekedése folytán az 85 efffektív meredekség növekednék. Ezzel ellentétben az, 5 kondenzátor mentén váló járulékos feszültség az efffektív meredekséget csökkentené. A két hatás ennek folytán egymást gyengíti, ami a kellett rezgé- 90 sek amplitúdójának egyensúlyhelyzetből való eltérését megakadályozza. A 3. ábra szerinti foganatosításnál a 7 kételektródacső a generátorcső belsejében helyezkedik el, minthogy a gene- 95 rátorcső járulékos 8 elektródát tartalmaz, mely a generátor csői vezéri őráesa és katóidája közelében van. Ez a járulékos 8 elektróda a katódával együtt kételektródacsövet alkot, amely a rácskört a 10( keltett rezgések növekedő amplitúdójánál átjáró áramot növeli, mely az 5 kondenzátor járulékos töltését előidézi. A 4. ábra szerinti foganatosításnál a katódavezetéknek a rács- és anodakörrel íOí közös részében 9 kondenzátor helyezkedik el, melyet 10 fojtócséve hidal át. Az anódaegyenáram a fojtócséve t átjárja, amely a kondenzátor számára rövidzárlatot alkot. A keltett rezgések amplitúdó- ll( jának növekedésénél a közepes anódaáram változik. Ennek következtében a 9 kondenzátor feltöltődik, úgyhogy a 9 kondenzátoron át negatív feszültség lép fel, mely az 1 cső rácsához jut és a gene- 11! rátorcső munkapontját kisebb meredekségű pontba csúsztatja.