124022. lajstromszámú szabadalom • Keltetőgép

Megjelent 1940. évi július hó 1-én, MAGYAE KIEÁLYI ^MMSE SZABADALMI BIEÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 134023. SZÁM. X/e. OSZTÁLY. — M. 11433. ALAPSZÁM. Keltetőgép. Münnich János tanuló, Kispest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 29. A mesterséges keltetés alapfeltétele az embrió fejlődése számára szükséges állandó hőmérséklet biztosítása a keltetőtér minden pontján, ahol tojás fekszik. 5 A tér egy pontján állandó hőmérsékletet biztosítani nem okoz nehézséget a különböző alapelven működő termosztátok igénybevételével. Más a helyzet, ha nagyobb térben kell azonos vagy közel azo-10 nos hőmérsékletet elérni. A jelenleg használt keltetőgépek lényegében két módon törekedtek a tér mindem pontjában egyenlő hőmérsékletet elérni s ennek megfelelően a keltetőgépek 15 két csoportja keletkezett: az asztali és a szekrényes gépek csoportja. Az asztali gépek a keltető tér egy síkjában: a tojások síkjában teremtettek egyenlő hőmérsékletet. A szekrényes gé-20 pek az egész, keiltetötérbea közel állandó hőmérsékletet biztosítanak azon az úton, hogy a szekrényen annyi meleg levegőt áramoltatnak keresztül, hogy annak a szekrény hővesztesége folytán beálló hő-25 fokesése a megengedett határon belül maradjon. A keltetőtéren áthaladt levegőben foglalt meleg ezeknél a gépeknél elvész. Ugy az asztali gépek, — ezek csak kisebb teljesítményeknél felelnek meg —, 30 mint a szekrényes gépek roppant gazdaságtalanul működnek, mert a beléjük vezetett hőnek csak kis töredéke végez hasznos munkát. Jelen találmány szerinti keltetőgép a minél gazdaságosabb műkö-35 dés érdekében a keltetőtérből távozó levegőnek a szükséges légcsere után fennmaradó részét felmelegítve, újból a keltetőtérbe vezeti, s másrészt a légáramlást a szekrényes gépeknél (motoros gépeknél) használt ventillátorok helyett termószi- 40 fon alapon éri el. Termószifon alapon azonban az adott hőfofckülönbség mellett csak kicsiny az áramlási sebesség. Miként érhető el, hogy ennek ellenére se következzék b© a kel- 45 tetőtérben hőfokesés? Ha egy (t) hőfokú teret ugyanolyan (t) hőfokú térben helyezünk el, akkor a belső térben sem hőemelkedés, sem hősüllyedés nem következhet be, mert sem hő hozzá- 50 vezetés, sem hőelvezetés nem lehetséges. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a (t) fokú térbe olyan teret helyezünk el, amelybe ugyanolyan (t) fokú közeget vezetünk keresztül (1. ábra), az elvezetett közeg 55 hőfoka ugyancsak (t) lesz. Ezen a módon a tér minden pontjában azonos (t) hőmérséklet érhető el, függetlenül attól, hogy melyek a tér méretei vagy mekkora az áramlási sebesség- Ezt a tényt használja 60 fel a találmány szerinti gép a keltetőtér minden pontjában azonos hőmérséklet elérésére. Fenti két elv: a kel tetőtérnek a tér hőfokával gyakorlatilag azonos hőmérsék- 65 létű térbe való elhelyezése s a termószifon ventilláció alapján szerkesztett készülék egy kiviteli alakját a 2. ábra tünteti fel. A (K) keltetőtér a (H) hevítőtérbe van elhelyezve. A (h) hőforrások a (H) he^ 70 vítőtér alsó részén vámnak elhelyezve. A hőforrások a (H) térben alulról felfelé irányuló, a keltetőtérben s ismét a (H) térben folytatódó áramlást indítanak meg. Miután a keltetőteret csak a hőveszteség- 75 nek megfelelően nagyobb hőmérsékletű