124017. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

2 124017. rozzuk. E besugárzás következtében r< fényérzékeny réteg eleki".<nokat emittál, melyek az anód a felé tanának és útköz­ben ionokat létesítenek. A besugaflfcotí 5 fény egy bizonyos intenzíl.Wüiá] az .uiődk előtti áramsűrűség oly értékre nő még, niély a két főelektröda közötti kisülés megindulásának előfeltétele. A főelektró­dák, illetőleg a főelektródák és a foto-10 elektromos réteg közötti távolságokat ter­mészetesen úgy kell megválasztani, hogy a főkisülés tényleg az anódaós a.főka­tóda között menjen végbe. Ehhez ele­gendő, ha a két elektróda közötti távolsá-15 got kisebbre választjuk, mint amekkora a távolság az anóda és a fotoelektromos rétegnek ehhez legközelebb eső része kö­zött. Különösen előnyös, hogyha ezeknek a távolságoknak viszonya 1:1,5. A távolsá-20 gok ily megválasztása és az anóda előtt uralkodó nagy áramsűrűség a főelektró­dák közötti kisülést elősegíti, úgy hogy a kisülés tényleg a főeelktródák között in­dul meg és amint azt a gyakorlatban vég-25 zett kísérletek mutatják, a fotoelektromos réteget a kisülés üzemben gyakorlatilag számbavehető mértékben nem terheli. Az anóda előtti áramsűrűség nyilván valóan a metasztábilis atomok nagy kon-30 centrációjára vezethető vissza, mely a a anóda előtt keletkezik és amely a gyújtó­feszültséget nagymértékben, ne v eze te se 11 30—35%-kal csökkenti. Hogy ezt a nagy koncentrációt fenntartsuk, fontos, hogy á 35 metasztábilis atomok ne találjanak oly kiterjedt felületet, amelyen töltésüket le­adhassák. Ezért célszerű, ha kisfelületű anódát alkalmazunk. 'A' fotoelektromos réteget az edény í K ' i 40 helyett külön hordozón, például ernyőn is elrendezhetjük. Elektroniforrásként, tehát főkatódakt >. úgy hideg katódát, mint tetszőleges mó­don fűtött oxidkatódát is alkalmazhatunk, 45 Ez utóbbi esetben megfelelő ernyők alkal­mazásával gondoskodnunk kell arról, hogy a főelektródák közötti kisülés meg­indulását megnehezítsük olyként, hogy ;• feszültség csak akkor sülyedjen a főkisü 50 lés gyújtásához szükséges mértékre, ha a besugárzott fény a fotoelektromos réteg hői elegendő erős elektronáramot vált ki. A példaként! kivitelnél a fotokatóda áramkörébe ohmos (7) ellenállást iktat-55 tunk. Ez: ellenállás célja, hogy túlfeszült­ségek alkalmával a fotóáramot korlá­tozza, ezért ez az ellenállás kicsinyre mé­retezhető. Ha a fotóáram! korlátozására ilyen eileii­i'illant iüisználunk, akkor a főkatódát és a fotokatódát egymástól szigetelni keli. Evégből a íokatódá ' áramhozzávezetései­nek !>eforrasztási helyeit célszerűen az edény egy toldatában rendezzük el, mely toldatnak (6) beszűkítése van. Ekkor s i például lecsapással felvitt fotoelektromos réteg a főkatóda áramhozzávezetéséve] való érintkezés által rövidzálatot nem okozhat. A csőre kapcsolt feszültség megfelelő ' megválasztásával a cső kiváltásának ér­zékenysége szabályozható. Ha a csőre kapcsolt feszültség mélyei? az alatt a gyújtási feszültség alatt van, mely a sö­tétben meginduló kisüléshez szükséges, ' akkor az érzékenység kisebb. Az érzé­kenység annál nagyobb, minél közelebb fekszik a csőre kapcsolt feszültség a sö tétben való gyújtási feszültséghez. A ta­lálmány szerinti cső ez érzékenysége igen nagy, úgy hogy a fotoelektromos réteghez oly anyagot választhatunk, mely meha­nikailag ellenálló, viszont fotoelektromo? érzékenysége kisebb. A találmány szerinti elrendezés előnyei az érzékenységnek ezt 8 a kisebb fokát oly messzemenően ki­egyenlítik, hogy az gyakorlatban nem esik latba. A fényelektromos réteg pót dául előnyösen készíthető káliumoxiyd­ból vagy fémes báriumból. 9 A találmány szerinti cső úgy egyen­áramú, mint váltakozóáramú körökbe is beiktatható. Az utóbbi esetben még az a^ előnye is van, hogy a kisülés a fényelek­tromos réteg besugárzásának megszűnte 9 után kialszik. Ugyanez következik be ak­kor, ha a csövet az ismert billenőfeszült­séges kapcsolásban tartjuk üzemben. Szabadalmi igénypontok, 1. Gázzal vagy gőzzel töltött villamos ki- K siitőedény, melyre jellemző, hogy an­nale anódán és főkatódán kívül, a fő­katóda és az anóda közötti kisülést ki­váltó, fénnyel való besugárzásakor a főelektródák közötti gyujtófeszültsé- i( get csökkentő elektronáramot emittáló fényérzékeny rétege van és hogy az anóda a főkatódával és a fotokatódá­val szemben oly távolságban van elren­dezve, hogy a kisülés üzemben gyaker- \\ latilag a főkatóda és az anóda között megy végbe. 2. Az 1. igénypont szerinti kisütőedóny. kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom