124016. lajstromszámú szabadalom • Erősítő
124016. 3 Két különböző üzemi feszültségű elektróda becsapódási .felületének az elektródák közötti feszültséggel, vagy a mágneses mező erősségével ellentétes értelemben 5 való változtatása helyett ugyanazon rendszer két elektródájának, vagy ami ugyanazt jelenti, két párhuzamosan kapcsolt rendszer elektródáinak becsapódási felületét is változtathatjuk ellenkező érteleini-LO ben. A 4. ábrán két ily réssel elválasztott, (13) és (14) elektródát tüntettünk fel. A (13) és (14) elektródák feletti (háromszög alakú (15) diagram a (13) és (14) elektró-L5 dákra vezetett elektronáram erősségének az elektronáram keresztmetszetén való megoszlását tünteti fel. Az. áttekinthetőség végett feltételeztük, hogy e diagram körülbelül háromszög-alakú. A gyakorlatäO ban azonban e görbe közelítőleg haranggörbe. A (15) háromszög ábrázolt helyzetében a i(13) ós (14) elektródákat egyenlő erősségű elektronáram éri és azok egyenlő mennyiségben továbbítanak szekunder Í5 elektronokat a következő elektródához, amely az utolsó elektróda is lehet. A feszültséget úgy választjuk, hogy ez az eset a normális feszültség és a mágneses mező normális erőssége mellett következzék be. iO Ha a feszültség vagy a mezőerősség változásai miatt a (15) háromszög helyzete megváltozik, akkor az egyik elektródára kevesebb, a másikra több elektron csapódik és pedig oly módon, hogy a két (13) !5 és (14) elektródát összesen (érő elektronok mennyisége azonos marad. Az egyik (13) elektróda, illetőleg az egyik rendszer szekunder emissziója, tehát ugyanazzal az értékkel nő vagy csökken, amellyel a (14) iü elektródát érő elektronok mennyisége am ellenkező érteleimben változik. Ha a (15) diagram alakja a háromszögalaktól eltér, akkor a diagram különféle görbületei miatt a leírt kiegyenlítés nem egészen telis jes. Az ebből származó különbség csökkenthető, ha a (13) és (14) elektródák alakját e derékszögű négyszögű alaktól eltérően úgy választjuk meg, hogy az elektronáram erősségének eloszlását feltüntető görbe eltolódása a (13) és (14) elektródák mindegyikének szekunderemisszióját a változásokat kölcsönösen kiegyenlítő módon változtassa meg. Az elektronáram erősségének eloszlását ,5 feltüntető diagra.ni alakja természetesen a 2. és 3. ábra szerinti kiegyenlítés 'minőségére is befolyással van. Adott esetben itt is az elektródák alakjának alkalmas •megválasztásával javíthatjuk a kiegyenlítés mértékét, 60 Gyakran tökéletesíthetjük a kiegyenlítést azzal, hogy kettőnél több erősítőrészt alkalmazunk, amelyek azok üzemi feltételeit tekintve, egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy az erősítésnek egy vagy &5 több rendszerben beálló esését a, sokszorozási tényezőnek egy vagy a többi rendszerbem beálló növekedésié kiegyenlíti. Ha két erősítőrendszer például két maximum közt fekvő minimumot ad, úgy ezt a mi- 70 nimumot részben azzal küszöbölhetjük ki, hogy oly további erősítőrészt alkalmazunk, amelyben a sokszorozási tényező maximuma az előbb említett minimummal esik egybe. 75 A 2., 3. és 4. ábrák kapcsán ismertetett módszereket nemcsak külön-külön, hanem csoportosítva is .alkalmazhatjuk oly módon, hogy meghatározott feszültségi és mezőkörzietben a sokszorozási tényezőnek 80 az elektródák közti feszültséggel és a mezőerősséggel való változását a megadott eljárások valamelyikével, vagy az eljárások közül többnek egyidejűleg való alkalmazásával csökkentjük. Megtörtén- 85 hetik, hogy az eljárások hatása minden további nélkül nem összesíthető szabatosan, úgyhogy a sokszorozási tényező kisebb mérvű csökkenéseivel kell számolnunk. A sokszorozási tényező változása- 90 naik azonban adhatunk oly alakot, amelyet az 5. ábrán feltüntettünk. A szaggatott görbék itt a V sokszorozási tényezőnek a P feszültség függvényében való eredeti változását tüntetik fel, amely 95 esetenként egyetlen erősítőrésszel elérhető volna. Szabadalmi igénypontok: 1. Erősítőberendezés, amely .szekunderemisszió útján való elektronsokszoro- IOO zással működik, melyre jellemző, hogy két, esetleg több egyes fokozatból álló erősítőrész sorba vagy párhuzamosan van kapcsolva, melyek közül az egyiknek a sokszorozási tényezőt az elektró- 105 dák közti feszültség, vagy a mágneses mező erősségének növekedésével növelő, míg a második erősítőrésznek azonos viszonyok között a sokszorozási tényezőt csökkentő méretei vannak. 110 2. Az 1. igénypont szerinti erősítőberendezés kiviteli alakja, melyet az elektronok pályáját meghatározó mágneses vagy villamos mezőknek, az elek-