124016. lajstromszámú szabadalom • Erősítő

Megjelent 1940. évi jiilius lió 1-én. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 124016. SZÁM. Vll/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — F. 8605. ALAPSZÁM. Erősítő. „Fides Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung- von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haftung" Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft, beiiin-siemensstadti cég jogutódja. A bejelentés napja 1938. évi december hó 27. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 24. Kitűnt, hogy oly erősítőknél, melyek a szekunderemisszió útján való elektronsokszorozás elvét használják és amelyeknél az elektronpályákat villamos vagy 5 mágneses, vagy mind villamos, mind mágneses mezők útján szabják meg, a sokszorozási tényező az elektródák közt uralkodó feszültség és az adott esetben fennálló mágneses mező függvényéhen, 10 körülbelül az 1. ábrában feltüntetett módon változik. Az elektródák közötti feszültséget, vagy a mágneses mező üzemi feszültségét úgy választják, hogy & sokszorozási tényező legnagyobb legyen. Kilő tűnt, hogyha a, tényezők értéke a legkedvezőbb értéktől eltérő, a sokszorozási tényező erősen csökken. Ezért az elektródák közötti feszültséget és a mágneses mező üzemi feszültségét is különleges esz-20 közök útján kell állandó értéken tartani. A találmány célja a feszültség befolyásának csökkentése és az erősítőnek a feszültségtől való oly mérvű függetlenítése, hogy azt a szokásos energiaszolgáltató 25 hálózatok esetében üzemszerűen +-2%-tól + 5%-ig terjedő határok közt ingadozó feszültségekkel is üzemben tarthassuk. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy két, esetleg több egyes fokozatból 30 álló erősítőrészt sorba vagy párhuzamosan kapcsolunk, melyek közül az egyik úgy van méretezve, hogy a V sokszorozási tényező az elektródák közötti P feszültség vagy a mágneses mező erősségének; 'növekedésével növekszik, míg azonos 85 körülmények között a második erősítőrészben a sokszorozási tényező csökken. Ez azt jelenti, hogy az egyik erősítőrészt az 1. ábrában a 2 görbe 1-sel jelölt szakaszán működtethetjük, míg a második <erő- 40 sítőíész a 2 görbe 3-sal jelölt részén dolgozik. Ily módon elérhetjük, hogy a sokszorozási tényező csökkenését az egyik részben kiegyenlíti a sokszorozási tényező növekedése a

másik részbein. Emellett 45 könnyen belátható, hogy a 2 görbe itt a sokszorozási tényezőnek mindkét erősítőrendszerben való változását ábrázolja. Ha e rendszerek nem teljesen egyformák, úgy figyelemmel kell lennünk a görbék különbözőségére és gondoskodnunk kell arról, hogy az egyik •erősítőrendszer az ahhoz tartozó görbe maximumától balra, a másik erősítőrendszer az ehhez tartozó görbe maximumától jobbra dolgozzék. Minthogy a sokszorozási tényezőnek a feszültséggel vagy a mágneses mezővel való változása arra vezethető vissza, hogy az első elektróda többé vagy kevésbé ideális elektronoptikai képe, a következő 60 elektródáihoz képest oly módon tolódik el, hogy a második elektródát, abban az esetben, ha az üzemi feszültségek az előírt értéktől eltérnek, elektronok nem érik teljes egészében, az erősítő első fokozataiban 65 a sokszorozási tényező változásának mértékét azzal csökkenthetjük, hogy az elektródáknak az erősítő első fokozataiban 50 55