123957. lajstromszámú szabadalom • Folytonégőkályha
2 123057. szere használhatjuk. Előnyösen csekély értékű tüzelőanyagot is alkalmazhatunk, mindazonáltal a kályha gazdaságosan és hatékonyan dolgozik, különösein a ros-5 tély célszerű megválasztása mellett. A rajz a találmány szerinti folyto|n>égőkalyha egy példaképpeni kiviteli alakját mutatja, mégpedig az 1. ábra a kályha hosszmetszetét vázla-10 tosan, a 2. ábra pedig az 1. ábra II—II vonala szerinti metszetét tünteti fél. A (K) alapzathoz a hengeralakú (G) köpeny csatlakozik, amely az (A) fedél-15 lel van lezárva. Azj (A) fedélibe az (R) fedővel ellátott (B) töltőkosár van behelyezve. Ez! a kosár a (C) aknába torkalló kúpos részből és üreges toldattal ellátott hengeres részből 20 áll, amely toldat a forgatható, (T) fogantyú segítségével működtethető (S) zárócsappantyúval elzárható. A (G) köpenyhez a kémény csövekhez való csatlakozásra szolgáló csőalakú (U) toldat csat-25 lakozik. A (C) akna, melynek belső fala a rajzon fel nem tünteteibt samottbélésit hordja, előnyösen két csomikákúphól áll, A felső kúp falában számos (N) hossznyílás van. Az akna alsó torkolatát a (D) 30 rostély zárja el. A rostély forgásitestalakú, még pedig gömb-, henger-, ellipszoid- vagy hasonló alakú. A tulajdonképpeni rostélytest legyes vasgyűrűkből áll, amelyek a (Z) fogantyú segítségével működtetett tengelyre 35 vannak felfűzve és megerősítve. A rostély egyes gyűrűalakú tagjai magában véve függetlenek egymástól, úgyhogy egy tag megsérülése esetén a kicserélés könnyen foganatosítható,. A rostély ós a (K) alap-40 zat közötti térben a (J) hamutartály van elrendezve, melynek kivételére a (H) ajtócska van, A kályha (C) aknája és (G) köpenye közti részben az (M) elégési kamra van 45 elrendezve, mégpedig az (N) hosszkivátgások körzetében, amely kivágásokon át & Kamra az aknatérrel közlekedik. A gá zokat az aknából azon a helyen vezetjük el, amelyen az aknába a (B) töltőkosár 50 benyúlik. A gázokat ettől a helytől az (L) vezetéken át az elégési kamrába vezetjük. Az (L) vezeték egyik fala egyúttal a levegő hozzávezetésére szolgáló (E) csatorna falát alkotja. Az (E) csatorna torkolata az (E') 55 elzárócsappantyúval fojtható, mely csappantyú a (G) köpeny falán eltolhatóam vagy forgathatóan van elrendezve. A légáramot a gázoktól elválasztó közös fal az akna falában kialakított (N) hosszkivágásoknak csaknem a felső szélóig ér. 60 A füstgázokat az elégési kamrából ellenár amban az (Ot ) csatornán át vezetjük el, melynek egyik fala a levegőhozzávezetőcsatorna falát alkotja. A kályha hengeralakú köpenye és az akna közőrt kialakí« 65 tott tér három csatornára van osztva (2. ábra), mimellett az első (Oi) csatorna hozzávatőlegesen az egész tér felére terjed és ebiben vannak az említett levegőí-és gázcsatornák elrendezve. A maradék 70 'ér azután két, (0 ä, 0 3) csaiborínára va ! o osztva. A (G) köpenyben továbbá a (P} nyílás van, a járulékos levegő részére. A levegőnek a rostély alá való közvetlen belépését a harauszekrénynyíláB elzárrialtó 75 (H) ajtócskája teszi lehetővé. Bei ütés előtt a kályhában a rosté lyra könnyen éghető anyagot, pl, faforgácsot vagy hasonlót helyezünk, maid a szilárd tüzelőanyagot, amellyel fűteni szándékol- 80 íunk a töltőkosárba öntjük; előnyösein olyan anyagot használunk, amelyből nagymennyiségű gázalakú elégési anyagok fejilődnek. Az elzárócsappantyút a vonalkázott helyzetbe forgatjuk, miáltal a gázok- 85 nak az aknából a kéménybe a legrövidebb utat szabaddá tesszük. A (H) ajtócskát teljesen nyitjuk, hogy a rostély alá elegenidő levegőmennyiséget vezessünk és a könynyen éghető anyagot meggyújtjuk. Mihelyt 90 a faforgács ég és a kémény a szüksjéges. huzat elérésének céljából elegendően fel van melegedve, az (S) zárócsappantyút és a (H) ajtócskát zárjuk. Az égéshez; szükséges levegőt a kémény az (E) csa- 95 torna segítségével az elégési kamrába szívja és ezen a módon hozzávezeti. Ettől az időponttól kezdve a (C) akna genera toraknaként működik és a fejlődő gázokat a (C) aknából az (L) csatorna az (M) el- 100 égési kamrába vezeti, amelyben a gázok az (E) csatornában az (L) csatorna közös falával való érintkezés közben előmelegített levegővel keverednék. Az (M) elégési kamrának az (N) hosszkivágások, révén a ge- 105 nerátoraknatérrel való összekötietilésie következtéiben az elégési gázoknak a levegővel való keveréke meggyullad és az elégési kamrában elég. A keletkezett füstgázokat az (M) kamrából az (Ox) csatorj- 110 nába vezetj;ük el, ahol azok hőjük egy részét a -(G) köpenynek leadják és egyidejűleg az (E) csatornában a levegőt előmeiei;gítik, A gázok azután az (Os) csatornába lépnek, mimellett áramlási irányukat le- lis
