123953. lajstromszámú szabadalom • Elektromos erősítéssel működő ütőhangszer
2 ri:ii>.r í:; a (21) ellensúly emel legmagasabb helyzetébe. A billentyű legmagasabb helyzetéi a (22) párnázott ütköző, míg lenyomásnál, legmélyebb aEását á: (23) szirtién. pár-5 názott ütköző határozza meg. A kalapács a „(25):, lemezrugóból, mely egyik végén á billentyűre van szerelve és a lemezrugó másik végére I szerelt« (24) párnázott tö• megből áll. A (26) párna á kalapács vissza-'" 10 pattanását tompítja. A billentyűre van a (28) csillapítópárna hordozója, a (27) keménydrátből készült tartókar is erősítve. A csillapítópárna éppen úgy, mint a többi tompítópárnák is előnyösen készül-15 hétnek laticel gummiből. A kalapács a billentyű megnyomása esetén a (23) támpont által meghatározott legmélyebb helyzetben sem érinti a pálcát. De ha leütjük a billentyűt, a (24) 20 tömeg saját tehetetlenségiénél fogva a billentyű lefékezése után is továbbhalad és rövid ütéssel megszólaltatja a pálcát, onnatn visszapattanva, visszakerül a felütközést tompító párnára. A billentyű lenyomása 25 egyben eltávolítja a (28) csillapítót is, tehát a pálca szabadon rezeghet. Ez a rezgés természetesen áramot indukál a (16) tekercsben. Tehát a hangszóróban mindaddig hangzik a rezgőpálca hangja, amíg 80 az a mágneses csillapítás (a pálca kinetikai energiájából vonódik le a tekercsben keletkező elektromos energia, méghozzá igen rossz hatásfok mellett), a felfüggesztés tökéletlensége által és a levegősllen-35 állás által létrejövő csillapodás folytán teljesen elhalkul, vagy míg a billentyű felengedésével a (28) a billentyű visszatérésekor a hurra felfekvő csillapítópárnával a hangzást meg nem szüntetjük. A 40 zongora húrjainak csillapodása igein kL-csiny, ha tehát zongoraszerű • hangzást kívánunk elérni, a rezgőpálcás hangszert is a lehető legkisebb csillapodással kell •megszerkeszteni. A mágneses csillapítás a tér-45 erősséggel arányos, tehát a mágneses tér erősségét nem szabad egy bizonyos mértéken túl fokozni, ehelyett egyrészt megfelelő kapcsolásban, másrészt lehetőReg nagy menetszámú tekercseket alkalma-50 zunk, hogy a hangfrekvenciás áram nagyfeszültség mellett kis intenzitású legyen. A levegő csillapítása elhanyagolhaitó az egyéb hangszerekkel szemben (sokkal kisebb levegőmennyiséget hoz a pálca rez-55 gésibe). A rezgőpálca felerősítése annál tökéletesebb, azaz annál tisztább a hang és kisebb a csillapítás, minél tökéletesebben, egy pontoln történik a felerősítés, azaz minél kevesebb a pálca szabadon rezgő részének hosszúságváltozása rezgés köziben. 60 Ezt a célt a találmány szerint leg jobbam úgy érhetjük el, hogy a rezgőpálca nagy nyomással élre feküdjék fel. A 3. ábra ezt a felerősítési módot mutatja keresztmetszetiben. A (29) fémből készült léc szol. 65 gál a pálcák felerősítésére. A íeleroisítés helyén vannak a pálcák felvételére szolgáló (30) fúratok, "melyeknek "átmérője'a pálicaátmérő sokszorosa. A (29) tartóra van erősítve a (31) szögvas is, a (32) fura» 70 tokkal. A (12) pálcát saját rugalmassága ékeli fel három pont közé és pedig a (38) furat két élén és a (32) furat egyik élén. Ilyen felerősítés mellett mindaddig, míg a pálca rezgésénél annak íve a (30) furatthan 75 levő ívet el nem éri (ami még a legnagyobb hangerőnél sem következik be), a pálca tökéletesen egy pontoln van fogva ós a megfogás által okozott csillapítás elhanyagolható. 80 A hangolás tökéletlensége következtéiben is előáll csillapodás. A 4. és 5. ábrák e csillapodás okát és a találmány szerinti 'elkerülését mutatják. A 4. ábra az egyik végén merevem megfogott, végig azonos 85 keresztmetszetű, az 5. ábra pedig a szintén azonos keresztenetszetű, egyik végéin mereven megfogott, de a másik végén külön tömeget hordozó pálcák rezgéseit mutatja be vázlatosan. A (29) merev tartóra 90 van a (12) pálca egyik végén erősítve. A pálca rezgését szaggatott vonalak jelzik, még pedig a (12a) a csomópont-mentels alaphangrezgést mutatja abban a fázisban, mikor a pálca legtávolabb van nyugalimi 95 helyzetétől. A rezgési csomópontok a pálca 2/3, 2/5, 2/7, stb. részein keletkeznek. Így a (12) pálca legmélyebb felhangján úgy rezeg a (33) csomóponttal, mint azt legnagyobb kitérésében a (12b) mutatja. Ez 100 a rezgés számszerűleg háromszorosa az alaphangnak, tehát a szükséges felhangok egyike lenne (duodecima), a pálca ^(33) csomóponton túl levő része, vagyis a szabad vége úgy rezeg, mint egy a (33) cso- 105 móponton megfogott önálló pálca, igen jellegzetes ugyanilyen felhanggal, a (35) a szabad 2/3, vagyis alz, egész pálca 2/9 részét kitevő csomópont-távolsággal. Ezt a rezgést legnagyobb kitérésében a (12c) mu- 110 tatja. Minthogy a 9. felhang disszonáns, mindazoknál a hangoknál, ahol ez a felhang kb. 6000 rezgésen alul van (e felett már nem nagyon zavar), tehát kib. a kétvonalas oktáva közepéig, mint már emlí- 115 tettem, az ilyen módon keltett hangok nem használhatók. A hangszertechnikában az ilyen nem kívánatos hangzású felhangoktól
